A nemzetközi piacokon a mezőgazdasági termények ára folyamatos csökkenést mutat, emellett az árak volatilitása is mérséklődik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) most megjelentetett előrejelzése, a Food Outlook alapján.

Néhány kiugróan árcsúcsot leszámítva 2007 és 2011 között, a gabonák és a növényi olajok ára egy kiegyensúlyozottan és folyamatosan csökkenő pályát rajzol ki.

Ennek hátterében a magas készletek, a meglepően alacsony olajárak és az amerikai dollár árfolyamának újbóli megerősödése állnak – egyik esetében sem valószínűsíthető változás a közeljövőben, bár váratlan külső sokkok (pl. extrém időjárási jelenségek) sosem zárhatók ki.

A FAO élelmiszerár-indexét a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg. A mutató 6 éve nem tapasztalt mélypontot ért el augusztusban. A szeptemberi eredmények szerint elenyésző mértékben, de nőtt az index, azonban a 165,3 pontos érték még így is közel 20 százalékkal alacsonyabb a korábbi év ugyanezen időszakához képest.

„Ami következtetést ebből levonhatunk, az az, hogy a közelmúlt változásai egy csökkenő és egyre kiegyensúlyozottabb árszintet jeleznek előre,” olvasható Adam Prakash és Friederike Greb, a FAO szakértőinek véleménye az elemzésben.

Ez az általános kijelentés azonban egyes termények esetében némi kiegészítésre szorul. A rizs ára általában nem mozog együtt a többi gabonáéval, továbbá a cukorárak gyakran ingadoznak, 1990 óta több mint 12 alkalommal produkálva legalább 50 százalékos kilengést. A hús és tejtermékek – romlandóságuk miatt – kis késéssel bár, de az esetek többségében követik az általános tendenciát.

A globális szinten csökkenő élelmiszerárak középpontjában a legfontosabb szemes termések állnak, köszönhetően a hosszú évek óta magas termésátlagoknak és az ezzel járó több mint bőséges raktárkészleteknek. Az elővigyázatossági okokból felhalmozott tartalékokon valamelyest csökkenteni fognak, állapította meg a FAO legutóbbi Gabonakészletek és –igények gyorsjelentése, így a 2016-os idényt várhatóan 638 millió tonna egyenleggel zárjuk – ez 4 millió tonnával kevesebb a nyitóadathoz képest.

Mindeközben, a világ gabonatermése (2 534 milliárd tonna) az előrejelzések szerint 6 tonnával lesz kevesebb a korábban vártnál és alig 1 százalékkal alacsonyabb a 2014-es évi rekordhoz képest. A háttérben az Egyesült Államok alacsonyabb kukorica-termésátlaga áll.

Alacsony árak és ellátásbiztonság

Élelmiszerellátási szempontból az élelmiszerárak alacsony szintje szinte „ajándéknak” tekinthető, főleg azon háztartások szemszögéből, akik jövedelmük jelentős hányadát költik élelmiszerre, olvasható az előrejelzésben.

Valóban, az élelmiszerexport végösszege világszerte alacsonyabb lesz idén: a becslések szerinti 1,09 trillió dollár az elmúlt öt év legalacsonyabb összege, ami közel 20 százalékkal kevesebb a tavalyi rekordadat 1,35 trillióhoz viszonyítva. Ebben közrejátszanak a gabona, tejtermékek, húsárúk és a cukor is, de emellett a teheráru díjtételek csökkenése is.

Az alacsony mezőgazdasági alapanyagárak hatása azonban nem egyértelműen pozitív. Nem szabad elfeledkeznünk a termelők alacsonyabb jövedelméről sem, ami ezzel jár, hívják fel a figyelmet a szerzők.

A kisebb árrés következménye lehet a mezőgazdasági beruházások visszaszorulása, amelyek elégtelensége már így is az elmúlt évtized árcsúcsait okozta. Esetleges beruházási ösztönzőkre lehet szükség a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások terén, gondolva itt könnyített hitelekre vagy infrastruktúra-fejlesztésekre (utak, létesítmények).

Hanyatló kereskedelmi forgalom

A globális termelés a raktárkészletek bősége ellenére a kereskedelemben forgó gabona mennyisége majdnem 3 százalékot csökkent (364 millió tonna) a korábbi június-júliusi időszakhoz képest.

A búza kereskedelme, főleg az Ázsia, Irán és Észak-Afrika alacsonyabb kivitele miatt csökkent, míg a durvaszemű gabonák iránti kereslet az ázsiai kontinensen megcsappant, amit az Afrikában és Európában várható magasabb importigény sem tudott ellensúlyozni.

A halászati termékek kereskedelmi volumene azonban növekszik. A valutaárfolyamok ingadozása azonban komoly befolyással bír erre a területre: az erős dollár az Egyesült Államokat a garnélaexport legfontosabb célpontjává tette, míg a gyengélkedő valuták többek között a norvég lazac- vagy kínai haltenyésztők, akik importra szorulnak, életére van hatással. A globális haltermelés 2,6 százalékkal bővül becslések szerint, főleg az akvakultúra majdnem 5 százalékos növekedése miatt.

Forrás: FAO