Joó Ferenc, aki a közelmúltban vehette át a Spanyol Királyi Kémiai Társaság, a Real Sociedad Española de Química rangos elismerését, a Gamboa-Winkler díjat, tudományos munkásságát ismertetve elmondta, hogy kutatásai alapvetően a homogén katalízis vizsgálatára irányulnak, elsősorban vizes közegben. Ennek két szempontból is lehet jelentősége: egyrészt vannak olyan folyamatok, amelyek kizárólag vizes közegben tanulmányozhatók. Másrészt vizes közeg esetében a reakció befejeztével elválasztható egymástól a két fázis, és a drága katalizátorok visszanyerhetők. Ahhoz, hogy ezeket a katalitikus folyamatokat végre tudják hajtani, vízben oldódó katalizátorokra van szükség. „A mi munkánk arra irányul, hogy megtervezzük, szintetizáljuk és kipróbáljuk a különféle katalizátorokat" – magyarázta az akadémikus.
Jelenleg a legnagyobb érdeklődést kiváltó vizsgálata, a szén-dioxid homogén-katalitikus hidrogénezése. Az üvegházhatású szén-dioxidot, amely óriási mennyiségben kerül a levegőbe, fontos lenne valamilyen formában hasznosítani. Megkötésével gyakorlatilag korlátlan szénforrás birtokába juthatna az emberiség, ez pedig nem csupán környezetvédelmi, hanem energetikai szempontból is hatalmas jelentőségű lenne.
„Azt találtuk, hogy bizonyos nemesfémvegyületek, fémkomplexek meghatározott körülmények között képesek elősegíteni a szén-dioxid hidrogénezését, azaz hidrogénnel való egyesítését, e folyamat elsődleges terméke a hangyasav. A továbbiakban a körülményeket kissé megváltoztatva a hangyasavat ismét hidrogénné és szén-dioxiddá alakítjuk. Ez a körfolyamat azért érdekes, mert ily módon a hidrogén egy jól kezelhető folyadék: hangyasav formájában tárolható" – mondta az akadémikus. Úgy véli, napjaink energiaiparának egyik fontos kérdése, hogy miként tartalékolható az időnként képződő energiafelesleg az „ínségesebb" időkre. Mint elmondta, az energia tárolásának egyik elképzelhető módja, hogy hidrogén, illetve hangyasav formájában „raktározzák" el.
„A kísérletekhez viszonylag drága ruténium- és irídiumtartamú komplexeket szintetizáltunk. Amennyiben sikerülne ezeket a vegyületeket a nagyságrendileg olcsóbb vaskomplexekkel helyettesíteni, reményeink szerint olyan hidrogénakkumulátorokat fejleszthetnénk, amelyeket mobil eszközökben, így például gépkocsikban is lehetne alkalmazni. Sok gazdaságossági számítás kell hozzá, de amennyiben sikerülne vasvegyületekkel megoldani a szén-dioxidnak hidrogénezéssel hangyasavvá való átalakítását és lebontását, minden bizonnyal lehetővé válna e körfolyamat szélesebb körű gyakorlati alkalmazása" – magyarázta Joó Ferenc.
Az akadémikus 1980-ban védte meg a kémiai tudomány kandidátusi, 1991-ben akadémiai doktori értekezését. 1997 és 2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselője volt. Az MTA 2001-ben választotta levelező, 2007-ben rendes tagjává. Akadémiai tisztségei mellett a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Természettudományi Társulat és az Amerikai Kémiai Társaság tagja. 1993/94-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetem, 1995/96-ban a Zaragozai Egyetem vendégprofesszora volt. Három könyv, valamint 170 tudományos publikáció szerzője.
Kutatási területe a reakciókinetika, a homogén katalízis, valamint a biológiai membránok módosítása. A vizes közegű fémorganikus katalízis egyik megalapozója, szén-dioxid katalitikus aktiválásával foglalkozik.
Vigh Lászlóval, az MTA rendes tagjával, az MTA SZBK Biokémiai Intézet munkatársával 1998-ban elsőként sikerült élő sejtek membránjait módosítaniuk katalitikus hidrogénezéssel, amiért megosztott Széchenyi-díjban részesültek.
Forrás: MTA Sajtó
