Hosszú várakozást követően megjelent a földművelésügyi miniszter 73/2015. (XI.6.) FM rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről. A jogszabály a korábban e tevékenységet szabályozó 90/2009. FM rendeletet hatályon kívül helyezi, így ezzel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2015. november 14-én immár hivatalosan is megkezdheti a névjegyzéki szaktanácsadói tevékenység engedélyezését. Ennek apropójaként a NAK – Országos Szaktanácsadási Központ feladatait ellátó – Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási szakterülete országos fórumot szervezett a szaktanácsadók számára annak érdekében, hogy azok felkészülhessenek a változásokra.

A közel négyszáz fős rendezvénynek a Budapesti Corvinus Egyetem Közgáz Campusa adott otthont. A rendezvényt Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese nyitotta meg, majd Reszkető Tímea vidékfejlesztési szakértő ismertette az Unió által támogatott Európai Innovációs Partnerség (EIP) agrár-vidékfejlesztéshez kapcsolódó lehetőségeit. Az EIP célja, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy áthidalja a tudomány és a gyakorlat között oly sok éve tátongó szakadékot, és segítse a hazai gazdálkodók felzárkóztatását uniós társaikéhoz.

A fórum első részében Székely Erika vidékfejlesztési és szaktanácsadási igazgató adott tájékoztatást az új rendeletben szereplő általános tudnivalókról, a névjegyzékbe kerülés feltételeiről. Fontos információként hangzott el, hogy a már engedéllyel rendelkező szaktanácsadók számára a rendelet értelmében, a hatályba lépést követően 60 nap áll rendelkezésre a Kamara Elektronikus Szaktanácsadói Névjegyzékkezelő Rendszerébe (ESZNR) átjelentkezni. Aki elmulasztja az átjelentkezést, az automatikusan törlésre kerül a névjegyzékből. Ezt követően a szaktanácsadási csoport szakértője, Varga Zsuzsanna ismertette a névjegyzékbe kerüléssel együtt járó képzési kötelezettséget. Elmondta, hogy az új rendszerben az alapképzésen túl az uniós támogatásokhoz köthető kötelezően választandó szakterületekből lehet vizsgát tenni, emellett az irányító hatóság, illetve a NAK a szaktanácsadási szakterületeken belül is előírhat évente kötelező képzéseket. Egy további kötelezettség a szakmai rendezvényeken való részvétellel gyűjthető előírt nagyságrendű kreditpont megszerzése is. Ez a korábbi időszakban is így volt, 2015-ben például 10 pontot kell összegyűjteniük a szaktanácsadóknak.

Csányi Franciska szakértő az engedélyezési eljárás folyamatát mutatta be, Merics András szakértő pedig az ESZNR benyújtási felületét használva egy példán keresztül szemléltette a regisztrációs és átregisztrációs folyamatot.

A szaktanácsadóknak ezt követően lehetőségük volt kérdezni az elhangzottakkal kapcsolatban. Sok volt a kérdés, de a válaszadók „állták a sarat”!

A kávészünetet követően a fórum második részében a Kamara meghívását elfogadó Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárságáról Agócs Bernadett szakértő a szaktanácsadókat érintő AKG-hoz és ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó témakörökben adott tájékoztatást. Kovács Vera, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezető-helyettese mutatta be az AKG kérelembenyújtási felületét és mondta el a legfontosabb információkat. A két előadást követően a résztvevők újabb kérdéseket tehettek fel az előadásokkal. Több kérdés volt, mint amennyi idő állt rendelkezésre, így a rendezvény hivatalos zárása után az Egyetem folyosóján is folytatódott a kérdések megválaszolása az előadók részéről.

A fórumot Jakab István, a Parlament alelnöke, a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság elnöke zárta, aki hangsúlyozta, hogy a szaktanácsadásban olyan professzionális tanácsadókra van szükség, akik számára ez a tevékenység jelenti a megélhetést, és a tanácsadásuk segítségével azok is meg tudnak majd élni, akik a szolgáltatást igénybe veszik.

Forrás: NAK