Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a kísérlet célja, hogy objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak.
Összesen 11 helyszínen zajlott a fajtakísérlet. Ezek között voltak hagyományosan nagy kukoricatermő térségek - Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, valamint reprezentálva voltak az általában kisebb hozamokkal bíró régiók is. A fajtakísérletet a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya végezte, a szakmai felügyeletet a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította.
A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A visszakódolásra minden évben csak azután kerülhet sor, hogy a fajtatulajdonosokkal minden esetlegesen felmerülő kérdést sikerül megnyugtatóan tisztázni. A fentiek alapján világosan látható, hogy a kísérleti rendszer kivitelezésének szakmaisága és pártatlansága vitán felül áll.
Mint megtudtuk: 2015-ben a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 38 hibridet vizsgáltak. A fajtakiválasztás egyik alappillérét a 2015-ben újonnan államilag elismert kukorica fajták jelentették, amelyek új termékként a piacon ténylegesen még nem tudták bizonyítani termesztési értéküket. A többhelyszínes vizsgálatba ezen felül az elmúlt két évben a posztregisztrációs kísérletekben átlag feletti eredményt elérő és a piaci részesedés alapján kompenzációs lehetőséget szerző fajtatulajdonosok által nevezett fajták kerültek.
A minősített sor vizsgálati metodikájában mindenképpen említésre méltó, hogy - hasonlóan az előző évhez - idén is a 11 helyből 3 helyen (Debrecen, Székkutas, Jászboldogháza) volt vízleadás mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelők számára.
A kísérletről készült összefoglaló kiadványt itt tekinthetik meg és tölthetik le:
http://www.vszt.hu/hu/aktualitasok/gosz-vszt-kukorica-2015.html
