A talaj világszerte gyors ütemben romlik, amit  az erózió, tápanyagveszteség, a szerves szén csökkenése és más jelenségek jeleznek, de még nem késő, nemzetközi összefogással megfordítható ez a folyamat, állapította meg egy új ENSZ tanulmány.

A világ talajerőforrásainak állapota című anyag megírásában, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kormányközi technikai szakmai szerve készített, közel 200 tudós 60 országból vett részt. Az időzítés sem véletlen, hiszen a Talajok nemzetközi éve a holnapi nappal ér véget.

A legfontosabb konklúzió, amit az adatok vizsgálata során levontak a szakemberek, hogy a világon a talajok állapotára legnagyobb részben legfeljebb megfelelő, de inkább rossz vagy nagyon rossz minősítés adható, és a tendencia inkább romló. Pontos adatokat említve: a talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, szikesedés, tömörödés, savasodás vagy épp a vegyi szennyezés hatására.

A talajt fenyegető veszélyek

A talajra leginkább hatással levő jelenségek a lakosság gyors növekedése és a gazdasági növekedés – egyik esetében sem várható változás a jövőben.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a világ népessége már 7,3 milliárdra nőtt, és a bolygónk területének 35 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. Ennek eredményeként a természetes vegetáció eltűnt, és átadta helyét a növénytermesztésnek és a legeltető állattartásnak.

Tíz veszélyt sorol fel a jelentés, amely a talajfunkciókra van hatással: talajerózió, szerves szén veszteség, tápanyagok természetes arányának felborulása, savasodás, szennyezés, pangó vizek, tömörödés, talajlezárás, szikesedés és a talajban található biológiai sokféleség csökkenése.

Az erózió révén 25-40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el, csökkentve a termőtalaj hozamát és szerves szén, tápanyag és vízmegkötő kapacitásait. Becslések szerint évente 7,6 millió tonna gabonával kevesebb terményt tudunk betakarítani emiatt. Ha nem teszünk most lépéseket ennek megállítására, 2050-re India mezőgazdasági területével megegyező nagyságú talajt veszíthetünk el.

Az élelmiszertermelés számára a legnagyobb akadályt azonban a talaj tápanyagtartalmának eltűnése jelenti. Afrikában három kivételével az összes ország több tápanyagot vesz ki a talajból, mint amennyit visszapótol mű- vagy szerves trágya révén.

A talaj szikesedése akár teljesen ellehetetlenítheti a növénytermesztést. Ez a probléma a jelentés szerint Magyarországon is különösen jelentős. Az emberi tevékenység révén 760 000 négyzetkilométer terület károsodik a világon – ami nagyobb mint a brazil termőterületek összesen.

A talaj savasodása inkább Dél-Amerikában jellemző, ahol a természetes erdőtakaró eltűnésével és az intenzív mezőgazdasági termeléssel függ össze.

A trend még megfordítható

Négy fő cselekvési prioritást állapít meg a jelentés:

• Csökkenteni kell a talajok további romlását és visszaállítani a talaj termelékenységét, főleg olyan térségekben, ahol a rászorulók aránya különösen magas
• A talaj szervesanyag-tartalmát stabilizálni kell
• A nitrogén- és foszforalapú műtrágyák használatát csökkenteni szükséges
• Bővíteni kell tudásunkat a talajok állapotáról

Forrás: FAO