A képviselők az Európai Szabadalmi Hivatal közelmúltban hozott, az ilyen szabadalmaztatást megengedő döntése nyomán tűzték napirendre, és hoztak döntést a szabályok sürgős tisztázása és a növénynemesítők biológiai anyagokhoz való hozzáférésének garantálása érdekében.

A gazdálkodók már a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolják a növénynemesítést - jegyezték meg a képviselők. A biológiai anyagokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a mezőgazdasági innovációhoz, az új növényfajták nemesítéséhez, amelyek pedig a világ élelmiszerbiztonságában, az éghajlatváltozás kezelésében és a monopóliumok kialakulásának megelőzésében töltenek be kulcsszerepet. A lényegében teljes egészében biológiai úton előállított termékeket - növényeket, magvakat, ősi növénytulajdonságokat és géneket - ezért ki kell zárni a szabadalmaztatható körből - hangsúlyozza állásfoglalásában az EP, amely 413 szavazattal, 86 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett döntött a javaslat elfogadásáról.

A parlament állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a meglévő uniós szabályozás egyértelművé tételét, különösen az unió biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvét, és a pontosításról mielőbb tájékoztassa az Európai Szabadalmi Hivatalt annak érdekében, hogy ne lehessen szabadalmaztatni a hagyományos növénynemesítési eljárásokat. A képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a tagállamok tartsák fenn a lényegében biológiai eljárásokból származó anyagokhoz való garantált hozzáférést. Ezen anyagoknak felhasználhatónak kell maradniuk a növénynemesítés céljaira, fogalmaztak.

Az EP állásfoglalása az Európai Szabadalmi Hivatal 2015 márciusi határozatára válaszul született. A határozatban a hivatal szabadalmakat ítélt meg egy paradicsomfajta és egy brokkolifajta előállítására. A szabadalmi hivatal érvelése szerint ugyan a növények lényegében biológiai eljárással, például keresztezéssel történő előállítása nem szabadalmaztatható, de az újonnan létrejött növények vagy növényi anyagok az egész unióban védelmet élvezhetnek.

A képviselők azért fogalmazták meg állásfoglalásukat, hogy a jelenlegi uniós szabályok ilyen korlátozó jellegű értelmezése ne befolyásolja kedvezőtlenül az unió versenyképességét és ne vezethessen monopóliumok létrejöttéhez az élelmiszerpiacon.

A parlament már egy 2012-es állásfoglalásában is felszólította az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy ne biztosítson szabadalmi védelmet semmilyen, a hagyományos növénynemesítési eljárás eredményeképp kapott termék számára - tájékoztatott az EP.

Forrás: MTI