Tájékoztató az állami horgászvizsgáról

Agro Napló
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 40. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja.

Az alábbi tájékoztatóban az állami horgászvizsga megszerzésének lehetőségéről olvashat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 40. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy állami horgászjegyet és fogási naplót a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A (2) pont szerint állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.

  • Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére – gyermekhorgász - állami horgászjegy fogási naplóval történő kiadása nincs horgászvizsgához kötve.
  • Ifjúsági horgász 2015. szeptember 25-től az a 15. életévét betöltött fiatal lehet, aki a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be, vagy 15 évesnél fiatalabb és rendelkezik horgászvizsgával. Részükre az első állami horgászjegy fogási naplóval történő kiadása, csak abban az esetben lehetséges, ha az ifjúsági horgász be tudja mutatni horgászvizsga bizonyítványát.

A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

  • A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 23. §-ának (5) bekezdése kimondja, ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek – azaz állami horgászvizsgát tesz -, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a halgazdálkodási hatóságnál.

A gyermekhorgász, továbbá az ifjúsági horgász kedvezményes állami horgászvizsga díjra jogosult, melynek összege 1000 forint. Felnőttek részére az állami horgászvizsga díja 3500 forint. 

Állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A halgazdálkodási hatóság köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni.

A halgazdálkodási hatóság olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása.

A halgazdálkodási hatóság vagy a vizsgáztatásra feljogosított szervezet, a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.
A halgazdálkodási hatóság köteles értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetségeket.

Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájárulást.

A horgászvizsga menete

Az állami horgászvizsga két részből – írásbeli és szóbeli – tevődik össze, megszerzése bizottság előtt zajlik. A bizottság legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll.

Az írásbeli vizsga 32 kérdést tartalmazó teszt kitöltéséből áll, ahol minden kérdés 1 pontot ér, és minimum 22 pontot el kell érni a megfelelt szinthez. Csak az a személy mehet szóbeli vizsgára, aki sikeres írásbeli vizsgát tesz.

A szóbeli vizsgán, a vizsgázó által húzott, tíz, a képen látható halfajokat fel kell ismerni és főbb biológiai jellemzőjüket röviden ismertetni, ahol van, ott a fajlagos tilalmi időt, a méret és mennyiségi korlátozásokat is. A fajok között szerepel fogható őshonos és nem őshonos, továbbá nem fogható, de nem védett és védett vagy fokozottan védett halfaj is.

Minden halfelismerésért 1 pont jár, míg a legfontosabb biológiai jellemzőinek ismertetése szintén 1 pontot ér. A sikeres vizsgához az így elérhető 20 pontból 14-et kell megszerezni. A nem fogható, de nem védett, továbbá a védett vagy fokozottan védett fajok mindegyikét fel kell ismerni.

A szóbeli vizsga után a vizsgázó azonnal megtudja a vizsga eredményét és azt, hogy megfelelt-e vagy sem.

A vizsgalapot a halgazdálkodási hatóság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.

A sikeres állami horgászvizsgát követően, a halgazdálkodási hatóság, vagy az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.

Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

  • a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
  • a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
  • az alapvető horgászmódszerekről;
  • a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
  • a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
  • a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
  • a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
  • az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
  • a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
  • a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
  • a horgászetikáról.

A vizsgára elsajátítandó tananyag a NÉBIH honlapjáról tankönyv formájában letölthető ide kattintva.

Eredményes felkészülést, sikeres vizsgát kívánunk!

Forrás: NÉBIH

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?