Az idei enyhe tél és a téli hónapokban lehullott, többfelé jelentős mennyiségű csapadék nem gyérítette számottevő mértékben a mezeipocok-állományt, a korábban megtett intézkedések azonban hatottak az egyedszám alakulására. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NÉBIH NTAI) jelentése szerint az országban a fertőzöttségi szint jelenleg változó: a megyék többségében gyenge-közepes szint a jellemző. Fejér, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék egyes területein – többéves kultúrákban, ruderális területeken, gyümölcsösökben – erős fertőzöttséget, illetve gradációt észleltek. A későbbi károk elkerülésének érdekében nélkülözhetetlen, hogy a gazdálkodók ismerjék az aktuális fertőzöttség mértékét és folyamatosan figyelemmel kísérjék a károsító helyzet alakulását.
A növényvédelmi hatóság azt kéri az érintett területeken gazdálkodóktól, hogy mielőbb kezdjék meg a mezeipocok-fertőzöttség felmérését. E munkában kiemelten fontos, hogy a növényvédelmi szakemberek és a termelők egyaránt részt vegyenek. A NÉBIH NTAI szerint az ellenőrzés ne csak a veszélyeztetett területekre, hanem azokra a táblákra is terjedjen ki, ahol a korábbiakban nem okoztak károkat a rágcsálók. A felméréskor pedig fordítsanak különös figyelmet a rezervoár területeken előforduló évelő pillangósokra és.
A mezei pocok veszélyes kártevőnek minősül, a védekezési kötelezettséget jogszabály írja elő. A helyi védekezés szükségességéről egyedileg, a felmérés eredménye alapján kell dönteni. A NÉBIH NTAI azt tanácsolja, hogy a védekezési mód megválasztásakor és a kezelések végrehajtásakor kövessék az integrált növényvédelem elvét, törekedve a nem kémiai védekezési módszerek fokozott alkalmazására: a megfelelő mélységű talajművelés, a ragadozó madarak számára kihelyezett ülőfák is segítséget jelentenek a túlnépesedés megelőzésében, mérséklésében.
A hatóság álláspontja szerint csak végszükség, erősebb fertőzöttség esetén ajánlatos a növényvédő szeres kezelés. A mezei pocok elleni védekezéshez jelenleg három állandó engedélyes és egy szükséghelyzeti engedéllyel használható készítmény alkalmazható: előbbiek az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), a Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid) és a Delu (800 g/kg kalcium-karbid), utóbbi a Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon).
Az Arvalin LR csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott járat nyílásába kell helyezni. A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj felszínére kiszórni tilos! A Polytanolból járatonként 2 gramm (2-3 szemcse) behelyezése után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. Tilos a készítményt felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon! A Polytanol soha nem érintkezhet vízzel! A Delu kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből 5-6 grammot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni – betaposni nem szabad –, így a talaj nedvességének hatására keletkező acetiléngáz a járatokat kitölti. A termék kizárólag a pocokjáratba helyezhető, a növényre nem kerülhet! A készítmény egyébként egész évben alkalmazható. A Redentin 75 RB-t szintén a járatok nyílásába kell helyezni, amelyeket nem szükséges betaposni.
A mezei pocok a talaj színe alatt futó, elágazó járatokban élő, nagyobb egérre emlékeztető, de rövid farkú rágcsáló. Fészkelő kamrája – amelyben télre némi tartalékot is tárol – általában fél méter mélyen helyezkedik el. A haszonnövényeket főleg tartós hótakaró idején károsítja és az általa okozott kár – igen szapora lévén – nagymértékű lehet. A fiatal gyümölcsfák és bokrok gyökereit elrágja, a ceruzához hasonlóan kihegyezi; a súlyosan megtámadott növények elpusztulnak.
A NÉBIH NTAI azt kéri az érintettektől, hogy a kárhelyzet felméréséhez és a védekezési mód megválasztásához lehetőség szerint vegyék igénybe növényorvos, növényvédelmi szakember segítségét.
Forrás: NÉBIH
