Elmondta, hogy a támogatás során igyekeznek a látszat termelői csoportokat kizárni, ugyanakkor a jövőben is forrást biztosítanak a termelői csoportok, szervezetek alakításához, működéséhez, és új eszközök is rendelkezésre állnak majd az együttműködés segítésére.

Kis Miklós Zsolt felidézte, hogy az uniós forrásokból a kormány 2004 óta támogatja a mezőgazdasági termelői csoportok alakulását, Magyaroszágon 2015-ben 51 zöldség-gyümölcs teremlő szerveződés, 24 zöldség-gyümölcs termelői csoport működött, az általuk értékesített termékek 47 milliárd forintot tettek ki.

 Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési programban 2014-2020 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, kiemelt cél a munkahelyteremtés, a gazdák versenyképességének támogatása, a termelőcsoportok, szervezetek létrehozása, erősítése.

A 2014-2020-as vidékfejlesztési program pályázatait minél hamarabb az agrárvállalkozások rendelkezésére kell bocsátani - jelentette ki az államtitkár, aki szerint nem lehet tudni, hogy 2020 után milyen támogatási rendszer lesz.

Az államtitkár rámutatott, sok függ majd attól, hogy az eddigi lehetőséggel hogyan éltek az érintettek, ezért elemi érdeke az országnak, hogy az uniós forrást megfelelően használja fel.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, az Országgyűlés alelnöke a konferenciát köszöntve szólt arról, hogy az agráriumban korábban a termelőkre, a feldolgozókra a decentralizáció, a kereskedőkre a koncentráció volt a jellemző, a jövedelem leginkább a kereskedőknél csapódott le.

A szövetkezésről készült 2012-es európai átfogó tanulmány szerint Magyarország a 28 uniós tagország közül a 19. helyen állt a szövetkezeti szervezettségben. A szövetkezés, az összefogás ügye kiemelt feladat, szükséges a termékpályák egész területén - hangsúlyozta Jakab István.

Hozzátette: ha létrejön az Európai Unió és az Egyesült Államok között a szabadkereskedelmi megállapodás, az európai termelők akkor lesznek versenyképesek, ha összefognak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: fontos fejleszteni az együttműködési hajlandóságot, és megtartani a meglévő kooperációkat.

Az agrárkamara elnöke az MTA-val közösen végzett felmérésüket idézve elmondta, hogy az agráriumban alacsonyfokú a kooperációs készség, hiányzik a bizalom, sok a látszat együttműködés a pályázatoknak való megfelelés miatt.

A látszat együttműködések torzítanak, a kamara meggyőződése, hogy az európai agrárium versenyképessége, jövője függ attól, mennyire épít az integrációra. A kamara feladata pedig támogatni az összefogásokat - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Forrás: MTI