Idén 23 alkalommal rendezik meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat Hódmezővásárhelyen; kivételesen a szokásos Szent György napi időpont helyett május 19. és 22. között. Az időpontváltozás oka, hogy a kiállítást 2016-ban összekapcsolták a hazánkban megrendezett nemzetközi szarvasmarha konferenciával, így negyven országból 200-300 szakmai látogatót várnak Hódmezővásárhelyre – derült ki Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatójának, a rendezvény fő szerevezőjének felvezetőjéből.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mindig is kiemelt eseményként tekintett az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra, mint hazánk egyik legjelentősebb kiállítására – kezdte köszöntőjét Győrffy Balázs, a kamara elnöke a május 19-i megnyitón. Mint mondta, az idei rendezvény azért is különösen jelentős és érdekes szakmai szempontból, mert nemzetközi szakembereknek nyílik alkalmuk arra, hogy személyesen is megvizsgálják a magyar állattenyésztés helyzetét. Győrffy Balázs ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kiállítás szakmai alapját a kiállítók adják, akik idehozzák az állataikat.
Az elnök szerint azért is kiemelt jelentőségű ez az esemény, mert a gazdáknak – amellett, hogy új technológiákat ismerhetnek meg –, alkalmuk nyílik a szakmát foglalkoztató kérdéseket is megvitatni. Téma akad bőven, hiszen az állattenyésztés komoly gondokkal küzd – tette hozzá. A helyzeten javíthat az elmúlt időszakban bejelentett újabb áfacsökkentés is, hiszen a sertés után, jövőre a baromfit, a tojást és a nyerstejet terhelő közterhet is mérséklik.
A feketegazdaság rontotta a tisztességes piaci szereplők versenyképességét
A 27 százalékos áfa önmagában nem jelentene problémát, ha azt valóban be is fizetnék – szögezte le az elnök –, de a „feketegazdaság olyan versenyhelyzetet teremt, amelyben nem lehetünk nyertesek”. A NAK évek óta szorgalmazza az élelmiszeráfa-csökkentést, hiszen a feketegazdaság több százmilliárd forint veszteséget okozott a magyar agráriumnak, és jelentősen rontotta a tisztességesen működő piaci szereplők versenyképességét. Éppen ezért a kamara támogatja a további ütemezett áfacsökkentést, illetve szeretné elérni annak kiterjesztését a zöldség-, gyümölcs- és péktermékekre is – jelentette ki Győrffy Balázs.
A támogatások kapcsán az elnök arról beszélt, hogy az állattenyésztés komoly haszonélvezője lehet a következő uniós támogatási ciklusnak, hiszen a Vidékfejlesztés Programban elsősorban a magas munkaigényű ágazatok juthatnak forrásokhoz. A kamarának ennek kapcsán jelenleg az az elsődleges feladata, hogy ellássa a gazdákat a források lehívásához szükséges információkkal.
Együttműködés nélkül nincs versenyképesség
Győrffy Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a jó hírek mellett akad még bőven tennivaló, hiszen az orosz embargóval gyakorlatilag „lábon lőttük magunkat”. Ennek kapcsán a NAK április elején a Visegrádi Együttműködés agrárkamaráinak képviselőivel együtt, levélben szorgalmazta az orosz embargó feloldását az EU vezetőinél, köztük Jean-Claude Junckernél, az Európai Bizottság elnökénél.
Komoly kockázatokat hordoznak Magyarországra és egész Európára nézve a formálódó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevű szabadkereskedelmi egyezmény, továbbá az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) országai között ismét megnyitott tárgyalások. Ez utóbbi ügyben a kamara Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult.
Zárógondolatként Győrffy Balázs azt hangsúlyozta, hogy a gazdák többsége nem áll pozitívan az integráció kérdéséhez, mégis muszáj együttműködni, hiszen szövetkezés nélkül nem lehetünk versenyképesek.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a problémák megoldásának kulcsa a fogyasztókban is keresendő. Tudatos vásárlók kinevelésére van szükség; hangsúlyozni kell, hogy a magyar termék vásárlásával munkahelyeket őrzünk meg és a vidék fennmaradását támogatjuk.
Forrás: NAK
