Az eddigi legátfogóbb tanulmány a száraz területek növényvilágáról

Agro Napló
A FAO kiadványa hasznos eszköz lehet a fenntarthatóságot célzó szabályozási keretek és beruházási döntések mérlegelésekor.

Vörösfenyők Mongóliában. ©FAO/Sean Gallagher

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megjelentetett átfogó jelentés földünk száraz területeinek erdő- és faállományáról ad minden eddiginél részletesebb képet. Emberek millió élnek ilyen környezetben és élelmezési helyzetüket a klímaváltozás tovább nehezítheti.

A mintegy 6,1 milliárd hektárnyi száraz terület, ez több mint kétszerese Afrika területének, harmadán találhatók fák, 18 %-át borítják erdők. Becslések szerint 2 milliárd ember él ezeken a területeken – 90 %-uk fejlődő országokban.

Kiemelt figyelmet kellene szentelnünk a száraz területeknek, állítják tudósok, mivel az aszályok, az elsivatagodás és a talajromlás negatív hatásait csak tovább erősíti az éghajlatváltozás és a jelenlegi földhasználat. Az amúgy is nehéz körülmények között élők számára az élelmiszerhiány komoly veszély, ami erőszakkal és társadalmi elégedetlenséggel kombinálva már most is a kényszerű migráció egy hajtóereje Afrikában és Nyugat-Ázsiában.

A fák sokszoros szolgálatot tesznek az ott élőknek: termésük élelemként szolgál, tüzelőként is hasznosíthatók, gyökerük a termőtalajt védi, miközben az állatok számára árnyékot de akár élőhelyet is nyújthatnak.

Friss adatok a modern technológia révén

Mint a legelső, statisztikai mintákon alapuló talajhasználati felmérés a világ száraz területeiről, a FAO kiadványa alapot jelenthet az időbeni változások (erdőtakaró sűrűsége és talajhasználat) lekövetéséhez. Hasznos eszközzé válhat döntéshozók, fejlesztési segélyeket nyújtó országok és egyéb érintettek számára.

Az adatgyűjtés során a Google Earth motorját, Bing térképeit és további online felületeket használtak a FAO szakértői és több mint 200 000, egyenként fél hektár kiterjedésű parcellát vettek górcső alá. A műholdas képeket a Collect Earth segítségével értelmezték, amit épp abból a célból fejlesztettek ki a FAO erdészeti osztályán, hogy szakértők számára megkönnyítsék az erdészeti adatok gyűjtését, elemzését és megosztását.

Mindezek tették lehetővé, hogy egy ezt megelőzően elképzelhetetlenül rövid, alig egy éves idő alatt elkészüljön a jelentés.

Négy alaptípusát különböztetjük meg a száraz területeknek, amelyek közül a legkevésbé vízhiányos besorolásba esik a száraz területek nagy része, például az afrikai szavanna, Dél-Amerikai füves síkságai, Kelet-Európa és Dél-Szibéria sztyeppéi, továbbá a magyar Homokhátság is. A skála másik végén a sivatagok vannak, főleg Afrikában vagy az Arab-félszigeten.

Beszéljenek a számok

  • Világszerte a száraz területek 1,11 milliárd hektár erdőterületet foglalnak magukba, ami földünk teljes erdőtakarójának 27 %-a
  • Ennek két-harmada sűrű erdőséget jelent, zárt lombkoronával
  • Javarészt mint egyéb talajok kerülnek besorolásra, harmaduk füves legelő, 18 % pedig erdőként van számon tartva
  • A nedvesség csökkenésével az erdőségek is ritkulnak: a száraz területeken található erdők fele a legkevésbé vízhiányos területen található, míg a sivatagokban alig 0,5 %
  • Fák találhatók összefüggő erdőkön kívül is, összesen 1,9 milliárd hektár száraz területen. A szántóföldek és füves területek 30 %-án nőnek fák.

Forrás: FAO

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?