A tárcavezetők megvitatták, milyen változások lennének szükségesek az uniós szabályozásban annak érdekében, hogy az élelmiszer-ellátási lánc üzleti kapcsolataiban erősödhessen a gazdák alkupozíciója, és átláthatóbb, tisztességesebb kereskedelmi és árképzési rendszer alakulhasson ki. Fazekas Sándor kiemelte, hogy a gazdálkodók helyzetét alapvetően a termelői szerveződések és azok együttműködéseinek fejlesztése erősítheti meg. Első lépésként a kis - és közepes vállalkozások képviselőiben kell tudatosítani, hogy a kereskedelmi láncoknál akkor erősödhet sikeresen alkupozíciójuk, ha termelési vagy értékesítési szövetkezések, szervezetek tagjaivá válnak. Szükség van a tisztességtelen forgalmazói magatartások elleni fellépésre, indokolt esetben keretszabályozás kidolgozására is. Emellett előre kell lépni a technológiai és információs fejlesztések, a termékek jelölése és nyomonkövetése, valamint az árstabilitást elősegítő eszközök alkalmazása terén. Elengedhetetlen továbbá a szerződési fegyelem erősítése, az erről szóló szabályozás termelők javára történő szigorítása – fogalmazott a tárcavezető.

A magyar miniszter rámutatott: az élelmiszerláncot úgy kell alakítani, hogy az a hagyományos módon megtermelt, helyi termékeket részesítse előnyben. Magyarország szembehelyezkedik azzal a törekvéssel, amely szerint az élelmezés jövője a mesterségesen, gyakorlatilag vegyipari körülmények között előállított termékek elterjedése. Az uniós támogatásoknak a gazdák érdekeit kell szolgálniuk. Magyarország ellenzi, hogy a gazdák támogatására szolgáló pénzügyi forrásokat a multinacionális cégek ipari jellegű kutatási és fejlesztési tevékenységeire csoportosítsák át.

A földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország határozott álláspontja az, hogy a termelőknek és a kereskedőknek üzleti érdekükben egységesen kell fellépniük. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az áruforgalmi és a logisztikai ellenőrzési rendszerek összehangolására is. Az e témában idén januárban kiadott bizottsági jelentés szerint több mint 20 tagállam tervezi, vagy már be is vezette a szabályozást nemzeti szinten. Ez felveti az uniós szintű szabályozás létjogosultságát is. Az irányelv kidolgozása lehetőséget biztosíthat a nemzetközi együttműködésre, egységes és hatékonyabb jogalkalmazásra, valamint nagyobb nyilvánosságot biztosítana a tisztességtelen forgalmazói magatartás elleni fellépésnek.

Fazekas Sándor aláhúzta, hogy a fenti célok megvalósításához a szabályozási lépések mellett az EU költségvetéséből megfelelő forrásokat is kell biztosítani.

Forrás: FM Sajtóiroda