Az Európai Unió tagállamainak összesített almatermése az előrejelzések szerint 12 005 ezer tonna körül alakul majd, ami az előző évi mennyiséghez képest háromszázalékos csökkenést, az elmúlt 3 évátlagát tekintve pedig csekély, egyszázalékos növekedést jelent. Az európai csökkenés fő oka az időjárás, és ezen belül főleg az áprilisi fagyok okoztak nagy károkat a közép-európai tagállamokban. A legnagyobb mértékű terméskiesést Ausztria könyvelheti el, ott a tavalyi 177 ezer tonnás mennyiséggel szemben idén várhatóan csak alig valamivel több mint 20 ezer tonna almát tudnak betakarítani a gazdák. Szomszédaink közül Szlovéniában 80 százalékot meghaladó, Horvátországban és Szlovákiában 60 százalék körüli, Csehországban 25 százalék feletti a tavaszi fagyok okozta terméskiesés mértéke. Később, a szezon folyamán francia, spanyol és olasz termőtájakat értek komolyabb jégverések és viharok, amelyek főként minőségi veszteségeket okoztak.
A hazai szezon indulásakor még rekordtermés volt kilátásban. Azonban áprilisban napokon keresztül elszórtan több helyen is fagyott, volt olyan terület, ahol az éjszakai-hajnali órákban több egymást követő napon is fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Szerencsére a fagyok foltszerűen, kisebb területekre koncentráltan fordultak elő. Van, ahol a virágzás végén járó ültetvényeket érte komolyabb lehűlés, máshol a már terméskezdeményeket nevelő állományokat „csípte” meg a fagy. Az eltérő hőmérsékletek és a különböző fenológiai stádiumban lévő ültetvények miatt a károk mértéke változó volt. A lehűlések a legnagyobb mértékben az almaültetvényeket károsították, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Az országos termésmennyiséget az első becslések alapján 450 ezer tonna körül vártuk, majd a szezon folyamán ezt korrigáltuk, jelenleg 500 ezer tonna körüli termés tűnik reálisnak. Ez 4,6 százalékos csökkenés az előző évhez és közel 30 százalékos visszaesés a korábbi évek átlagához képest. A fagyok, majd később a jégverések a mennyiségi kiesésen kívül minőségi károkat is okoztak. A minőségi károk miatt az ipari alma megszokott 60 százalékos aránya várhatóan tíz százalékkal magasabb lesz, az étkezési kárára.
Az európai piacon fő versenytársunk Lengyelország, ahol idén jó szezont várnak. Itt a termésmennyiség várhatóan meghaladja a 4,1 millió tonnát, és minőségi problémák sem jelentkeztek. Ezért számíthatunk arra, hogy a 2016/2017-es szezonban a lengyel alma a közép-európai piacokra a szokottnál nagyobb mennyiségben kerül majd, mivel ebben a régióban mennyiségi és minőségi hiány alakult ki. Más részről az orosz embargó miatt a lengyel termelés kényszer alatt áll, hogy új piacokat szerezzen. A jónak ígérkező lengyel helyzet várhatóan erős hatással lesz mind az étkezési, mind a léalma piacára.
Hazánkban az ipari alma felvásárlását a vajai léüzem kezdte meg 21 forint + áfa induló árral, szerződéses termelőknek 2 forint kompenzációs felárat is fizetve. A helyzet azonban gyorsan megváltozott, néhány nappal később a többi léüzem is megkezdte a felvásárlást, de a lengyelországi helyzetre hivatkozva jóval alacsonyabb áron, amely gyakorlatot a magasabb áron vásárló üzem is átvett. A jelenlegi, 17–18 forintos árszint a lélektani határ alatt van, még az alacsony költségszinten üzemeltethető ipari célültetvények esetén is az önköltség alatt van, vagyis ráfizetést jelent a gazdáknak. Több termelő már a beszállítás leállítását fontolgatja, ezzel tiltakozva a tisztességtelen magatartás ellen.
Az étkezési alma ára a korai fajták esetén még jónak volt mondható. Azonban az ipari alma megjelenésével az árak nyomottá váltak, annak ellenére, hogy nincs túlkínálat. A betárolással és következő tavaszi értékesítéssel elérhető magasabb ár lehetősége az idén tapasztaltak miatt nem túl vonzó a termelők számára. A legnagyobb gondot a szűk exportpiaci lehetőségekben látják a termelők, mivel komolyabb külpiaci bővülés az utóbbi években nem történt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelőkkel és más szakmai szervezetekkel együttműködve próbál megoldást találni a hazai almapiaci problémák megoldására.
Forrás: nak.hu
