A fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben a tünetet mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő 3 kilométeres biztonsági övezetben (puffer zónában) intenzív felderítés és mintavétel zajlik a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének monitorozására. A védelmi intézkedésekről a NÉBIH által kidolgozott FD-Nemzeti Készenléti Terv ad útmutatást. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak.

Hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. 2014-2015-ben a hatóság Vas és Somogy, valamint Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr és Komárom megyében a kórokozót korábban csak a természeti környezetben élő iszalag növényekből azonosították.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma karantén károsító szőlőnövényen. Az ellene való védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A 2015-ben kiadott 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető.

Ahol nem hajtják végre a szükséges védelmi intézkedéseket, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Ennek megelőzése érdekében és a további terjedés megakadályozásához kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők együttműködése.

A bejelentőlapok és a további információk a bejelentés-kötelezett károsítókról itt találhatók.

További ismeretet nyújt a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget okozó fitoplazmáról az alábbi anyag.

Forrás: NÉBIH