Ipar

• A megyei ipari termelés volumene 2016 I. félévében 2,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a legalább öt főt foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték az országos 48%-a volt.
• A megyei székhelyű, legalább 50 fős szervezetek export értékesítése 0,6%-kal csökkent, a belföldi eladások volumene ugyanakkor 7,8%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Így a két értékesítési irány volumene közel azonos volt.
• A legnagyobb súlyú, az ipari termelési érték negyedét adó, döntően külpiacra értékesítő vegyi anyag, termék gyártása, gyógyszergyártás ágazatcsoport teljesítménye 17%-kal visszaesett. Ugyancsak csökkent (5,4%-kal) az energiaipar termelése, és az ágazat az ipari termelési érték 14%-át adta. Ugyanakkor az energiaszektor után legnagyobb belföldi értékesítési árbevételt realizáló élelmiszeripar produktuma 11%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipari termelés 24%-át adó exportorientált gépipar is fokozta termelését (8,8%-kal).

Építőipar

• 2016 I. félévében a megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 19 milliárd forint építőipari termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 30%-kal kevesebbet a 2015 I. félévinél.
• A termelési érték 65%-át az épületépítések, 35%-át az egyéb építmények adták. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületépítéseké 21, az egyéb építményeké 41%-kal.
• A vállalkozások által 2016 I. félévében kötött új építőipari szerződések értéke 13 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron mindössze fele volt az egy évvel korábbinak. Az új szerződések értékének hattizede épületek építésére irányult.
• Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 6,8 milliárd forint volt, amelynek volumene 44%-kal elmaradt a 2015. június végitől.

Lakás

• Hajdú-Bihar megyében 2016 I. félévében 171 lakás épült, az előző év azonos időszakinak több mint kétszerese. Országosan 11%-kal nőtt a lakásépítések száma. Az egy évvel korábbitól eltérően a vállalkozások építtetői szerepvállalása volt a meghatározó. Beruházásukban a lakások 71%-a épült, miközben a természetes személyek aránya 29%-ra mérséklődött.
• A lakások 82%-a Debrecenben épült. A leggyakoribb építési forma a többszintes, többlakásos épület volt. Az átadott lakások átlagos alapterülete 80 m2-t tett ki, és 96%-uk három, vagy annál több szobával rendelkezett.
• Az I. félév során a megyei építésügyi hatóságok által kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentések száma együttesen 975 volt, az egy évvel korábbi 3,4-szerese.
• A megyében 2016 I. félévében 109 lakás szűnt meg, 18-cal több, mint egy évvel korábban.