Döntött a kormány az országos jégeső-elhárítási rendszer (JÉGER) kiépítéséről – erről Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt múlt hét csütörtöki sajtótájékoztatóján. A rendszer kiépítéséért és működtetéséért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felel majd, az ezzel kapcsolatos munka a NAK-nál már elkezdődött. Első lépésként az ősszel elindult egy megvalósíthatósági vizsgálat, ennek eredményei alapján készül majd el a Vidékfejlesztési Program részeként benyújtandó pályázat.
A jégeső-elhárító rendszer kiépítésének és működtetésének tényleges költségeit a megvalósíthatósági vizsgálat határozza majd meg, de annyit már tudni lehet, hogy a vidékfejlesztési keretből mintegy 1,8 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A rendszer fizikai megvalósítása jövő tavasszal kezdődhet el, és a 2018-as védekezési szezon kezdetére készülhet el. Az éles üzem elindítását 2018. május 1-jére tervezi a kamara.
A jégeső elleni védekezésre háromféle technológia alkalmazható a mezőgazdaságban. A bizonyítottan hatásos módszerek mindegyike ezüstjodid-molekulák használatán alapul, a három, alapvetően eltérő – a rakétás, a repülőgépes, illetve az úgynevezett talajgenerátoros – technológia a légkörbe juttatás módjában különbözik. Mindhárom módszer lényege, hogy a légkörbe juttatott ezüstjodid-molekulák mesterséges jégmagvakat képeznek, így a spontán kialakuló, kevesebb, ám nagyobb méretű jégszemcsék helyett jóval több, de kisebb méretű jégszemcse keletkezik. Ezek a kisebb méretű jégszemcsék a felhőből lehullva jó eséllyel elolvadnak még mielőtt földet érnének, de ha el is érik a földet, méretük akkor is lényegesen kisebb lesz, s így nem tesznek akkora kárt a termésben, mint a nagyobb szemcsék.
Magyarországon már több helyen is alkalmaznak ilyen módszereket a jégkárok megelőzésére, elsősorban a kertészetekben. A NAK szerint a három technológia közül a talajgenerátoros módszer a legmegfelelőbb az országos rendszer kiépítéséhez, mivel a beruházási és az üzemeltetési költsége is alacsonyabb, mint a rakétás, illetve a repülőgépes védekezésnek. A rakétás módszer alkalmazását az is kizárja, hogy repülésbiztonsági megfontolásokból azt sem a Magyar Honvédség, sem a polgári légi irányítás nem támogatja.
A kamara számításai szerint hozzávetőleg ezer talajgenerátor telepítésére lesz szükség az országban. A megfelelő helyszín biztosításában, illetve a talajgenerátorok működtetésében más közreműködők mellett a gazdák segítségére is számít a NAK. A megvalósíthatósági vizsgálat eredményétől függően előfordulhat az is, hogy a szerkezeteket automatikusan működtetik majd, így a gazdálkodóknak csak a helyszínt kell biztosítaniuk. A jelenlegi számítások szerint a rendszer üzemeltetését az agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák majd, így a gazdáknak külön díjat nem kell fizetniük a jégeső-elhárítási rendszer használatáért.
