Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a Gabonatermesztők Országos Szövetségével tizedik alkalommal szervezték meg a kukorica posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyet a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya végzett el és értékelt. A kísérletek szakmai felügyeletét ebben az évben is a Fajtakísérleti Innovációs Tanács biztosította.

– A kísérlet célja továbbra is ugyanaz, hogy objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak - hangsúlyozta Polgár Gábor. – 2016-ban a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 28 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe. A fajtakiválasztás egyik pillére volt, hogy a 2016-ban újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltöttük fel. 2010 óta a nemesítő házak olyan hibrideket is indíthatnak, melyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU listán szerepelnek. Úgy gondoljuk, hogy a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítanunk a 2016-os esztendőre.

Az idei évben változatos területi elosztásban összesen 11 helyszínen zajlottak a kísérletek. Így a nagy kukoricatermő vidékek – Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas – mellett megjelentek az általában kisebb hozamokat eredményező térségek is, mint a Dél-Alföld. A FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibrideket az idei évben mindegyik helyszínen kísérletbe állították. Az előző évhez hasonlóan idén is a 11 helyből 3 helyen – Debrecenben, Székkutason, Tordason volt vízleadás mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé válik, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhető a termelők számára.

A kísérletről készült összefoglaló kiadványt az alábbi képre kattintva tekinthetik meg és tölthetik le: