Az Ab honlapján szerdán megjelent határozat szerint a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság tanácsa a kezdeményezéssel egyidejűleg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. által indított per tárgyalását felfüggesztette. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvénybe ütköznek, ugyanis nem kormányrendeletben, hanem sarkalatos törvényben kellett volna meghatározni a termőföld tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával kapcsolatos követelményrendszert.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. Az Ab határozata szerint az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.

A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Dr. Pokol Béla alkotmánybíró részletesen indokolta, hogy nem támogatja az elutasító határozatot, mivel az nem vizsgálta érdemben az előterjesztés legfontosabb pontjait.

Dr. Stumpf István alkotmánybíró szintén az AB döntésre vonatkozó egyet nem értését tette közzé, mely sok pontjában egyezik Dr. Pokol Béla jogi értelmezésével. Véleményük szerint az AB olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta.

Az ügy előzményeként 2015. június 17-én, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél is. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.

A Kúria 2016. április 12-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint azonban az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára a Kishantosi Kft. számára.

A Greenpeace Magyarország MTI-hez eljuttatott közleménye szerint segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi biogazdaság, mert nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével.

A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy az Ab elutasító határozatának megfogalmazásakor nem volt egységes, az öttagú tanácsából két alkotmánybíró is ellenvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban.

A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe és az ENSZ korrupció elleni egyezményébe ütköznek.

A Greenpeace Magyarország közleménye szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti, illetve földprivatizációs eljárása, döntései elherdálják az állami földeket, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat. Ángyán József 2016 áprilisában közzétett jelentése is ezt támasztja alá, Fejér megyében az elárverezett földek területeinek csak 20 százalékát nyerték helyiek - közölte a zöld szervezet.