Fazekas Sándor felidézte a statisztikai adatokat, közöttük azt, hogy az első háromnegyedévben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 17,9 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez. Így meghaladta például az autógyártást, a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, és az elektronikai ipart is magába foglaló feldolgozóipar 0,2 százalékpontos értékét - hangsúlyozta.

Hozzátette: a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta  folyamatosan növekszik, a kibocsátás az idén 2620 milliárd forintot tesz ki, - 55 százalékkal nőtt ebben az időszakban - és történelmi rekordot jelent - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a teljesítményben az állam is tevőleges szerepet vállalt azzal, hogy biztosította a szükséges feltételeket: a megfelelő szabályozási környezetet, a támogatási forrásokat a munka elvégzéséhez. A problémák között ugyanakkor megemlítette a sertés- és tejpiaci válságot, a madárinfluenza miatti exportkiesését, és azt, hogy az alacsony mezőgazdasági árak minden termelőnek gondot okoznak.

Ismertette, búzából 5,6 millió tonnát takarítottak be a gazdák, 5 százalékkal többet, mint egy éve és 18 százalékkal többet, mint a 2011-2015 közötti években. Az 5,4 tonnás hektáronkénti hozam pedig szintén kiugróan jónak számít. Repcéből 809 ezer tonna került a magtárakba, 57 százalékkal több, mint 2015-ben, ugyancsak rekord, 3,2 tonna/hektáros átlaghozammal.

Az őszi betakarításnál a kukorica termésmennyisége meghaladja a 9 millió tonnát, napraforgóból 1,8 millió tonnát takarítanak be, 20 százalékkal haladva meg az előző év és 28 százalékkal a 2011 és 2015 közötti évek szintjét. Ezzel Magyarország idén az Európai Unió legnagyobb napraforgó-termelője, a közösség termésmennyiségének 22 százalékát adja - mondta.

Az állatállomány növekedése vegyes képet mutat - jegyezte meg a tárcavezető. A szarvasmarha-állomány a tejpiaci válság ellenére is tovább növekedett, folytatódott a juhok számának bővülése is, míg a sertésállomány elmaradt az egy évvel korábbitól, bár itt várhatóan változás következik be, mert a sertés ára emelkedésnek indult. Az állattenyésztés támogatása 63,5 milliárd forint volt. Az ágazat exportteljesítménye 8 milliárd euró körül van, amely várhatóan növekszik majd, ha a mezőgazdasági árak emelkednek. Hangsúlyozta, hogy ezt az exportbevételi szintet a magyar mezőgazdaság úgy teljesíti, hogy az árak évek óta csökkennek.

Beszélt arról is, hogy kormány határozott adócsökkentési politikát folytat, amiből az FM is kiveszi a részét. Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése évek óta folyik. Most a friss tej, a tojás és a baromfihús áfájának mérséklése van napirenden, az áfacsökkentés 2017 január elsején léphatályba, ami több tízmilliárd forintos megtakarítást jelent a családoknak, és fehéríti az ágazatot is. A tárcánál további áfacsökkentéseken is dolgoznak, ezen a területen lényegében valamennyi eddig kimaradt belföldi élelmiszer szóba jöhet - mondta. Hozzátette mindez védi a munkahelyeket is. Beszámolt arról is, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma az első háromnegyedévben 219 ezer volt, 8,3 százalékkal, 16,7 ezerrel több, mint egy éve.

Az államreform keretében a tárcát is érinti az intézményi átszervezés, amelynek a legjelentősebb állomása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) az Államkincstárhoz kerülése. Ez a munka most is folyik, és a tárcánál bíznak benne, hogy a gazdák számára a kifizetések továbbra is zavartalanok lesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) önálló szervezetként működik tovább, funkciói tovább erősödnek, amihez a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak. Emellett az Agrármarketing Centrum (AMC) újra önálló szervezetként működik, és így az ágazat számára a szükséges marketingtevékenységet közvetlenül tuja biztosítani.

Közölte a tárca azért alkotta meg az ágazat 2050-ig szóló fejlesztési elképzeléseit, mert úgy ítéli meg, hogy szükség van az uniós ciklusokon túlmutatót stratégiai tervezésre. A program lényege, hogy Magyarország GMO-mentes, jó minőségű, egészséges élelmiszert termeljen, és vigyen piacra mind bel-, mind pedig külföldön húzta alá Fazekas Sándor.

Alternatív évértékelés: a magyar agrárium egyre jobban hasonlít a dél-amerikaihoz

Sallai R. Benedek (LMP) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján "alternatív évértékelést" tartott a magyar agráriumról azt követően, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága meghallgatta Fazekas Sándor minisztert. Kijelentette: ebben a testületben pártja 2014 óta nem kapott helyet, ezért - mint fogalmazott - olyan esetekről kíván beszélni, amelyekről a miniszter "minden bizonnyal nem számolt be".

A többi közt arról szólt, hogy bár idén az állami földek eladásából 110 milliárd forint folyt be, a tárcavezető "a hangját se emelte fel, hogy ez a magyar vidék, a magyar agrárium támogatására fordítódjon". Tovább csökkent az egyéni gazdaságok száma, vagyis a kisgazdaságok eltűnőben vannak, visszaszorulóban vannak az emberi erőt igénylő ágazatok, például eltűnt a málnatermesztés és magyar paradicsomot se nagyon kapni - folytatta az LMP-s képviselő.

Az FM idén végigasszisztálta a Kanada és az unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény megkötésével kapcsolatos folyamatot, és az Egyesült Államokban is jártak annak lehetőségének megteremtésére, hogy megjelenjenek a magyarországi köztermesztésben a génmódosított termékek - tette hozzá.

Sallai R. Benedek  beszámolt arról is, hogy 2016-ban az ország megszüntette a stratégiai élelmiszertartalék raktározását és az erdészetek gazdálkodása is olyan visszaélésektől terhes, ami milliárdokat von ki a magyar közvagyonból.

A politikus arra a kérdésre, miért nem vett részt a miniszter meghallgatásán, úgy felelt: Font Sándor bizottsági elnök az elmúlt üléseken több alkalommal nem adott szót vagy vonta meg tőle arra hivatkozva, hogy nem tagja a testületnek.