Az idén több kihívással is meg kellett küzdenie az ágazatnak - mondta, és példaként említette a globálisan csökkenő árakat, és keresletet, a madárinfluenzát, és azt, hogy az EU-ban a legnagyobb pulykatermelő országok közül Németország, Franciaország, Olaszország, és Lengyelország is jelentősen növelte termelését.

Az EU-ban mintegy 6 millióval több napos pulykát telepítettek 2016-ban, mint tavaly. Ez a csökkenő kereslet mellett túlkínálatot okozott a piacon, így az év elejei 395-398 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár 15-18 forinttal csökkent kilónként az év végére.

Az ágazat teljesítményét Magyarországon két nagy piaci szereplő határozza meg: a Gallicoop és a Gallfood. A két cég a piac több mint 70 százalékát adja. Az előbbinek 42 százalékos, utóbbinak 32 százalékos részesedése, mellettük még vágási adataikat tekintve meghatározó szereplő a Kuning Baromfifeldolgozó Kft. (8,7 százalék) és a Keresztes-Mizse Kft. (7,5 százalék).

A pulykaszövetség elnöke közölte: a hazai pulykahús-előállítás zárt tartású technológia mellett történik, a vírushordozó vadmadarak és a baromfifélék fizikailag nem találkoznak. Ez a technológia, valamint az állományok folyamatos kontrollja és nyomon követése, hatósági ellenőrzése garancia arra, hogy kizárólag jó minőségű, biztonságos termékek kerülhetnek csak forgalomba.

Erdélyi István ugyanakkor megjegyezte, hogy a madárinfluenza miatt a Dél-Afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hongkong, Szingapúr, Kanada, Jordánia, Mexikó és Szerbia, valamint Ukrajna is megtiltotta a baromfibevitelt.

A Baromfi Termék Tanács (BTT) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági  Hivatal (Nébih) azon dolgozik - például részletes adatszolgáltatással -, hogy elősegítsék az exporttilalom mielőbbi feloldását - közölte.

A szövetség úgy véli, hogy a baromfitermékek csökkentett általános forgalmi adója (áfa) - jövő év elejétől - kedvezően hat majd a belföldi fogyasztásra - mondta az elnök.