Farkas Sándor emlékeztetett: a részvények állami megvásárlása megtörtént a korábbi tulajdonosoktól, így ismét állami tulajdonba került a mezőhegyesi ménesbirtok. A társaság gazdasági és jogi átvilágítása megtörtént.

Az elmúlt hónapokban jelentősen javult a gazdasági helyzete és így a gazdálkodása is a zártkörűen működő részvénytársaságnak. Korábban ugyanis jelentős lemaradások voltak az éppen aktuális mezőgazdasági munkákban, amit átszervezéssel és számos más szervezési intézkedéssel, például gépvásárlással sikerült megoldani - mondta.

A tervezett területen már megtörténtek az őszi vetések és elvégezték a szükséges őszi talajmunkákat is, például az őszi mélyszántásokat. Így a társaságnál dolgozók megteremtették a jövő évi sikeres gazdasági működés alapjait. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 8200 hektár szántón gazdálkodik, amihez még mintegy 1500 hektárnyi erdő is tartozik, a zrt. tulajdonában mintegy 10 ezer hektárnyi terület van.

Farkas Sándor megjegyezte: a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a társaság felett, amit Lázár János megbízás alapján átadott neki.

A több mint 40 éves nagyüzemi szakmai múlttal rendelkező szakember szerint magáncégből újra állami céget szervezni "nem könnyű, de szép feladat". A ménesbirtokot 1784-ben alapították, hagyományai több mint 200 évesek, így nem könnyű feladat a modern gazdálkodás feltételeinek megteremtése a hagyományokat is figyelembe véve - jegyezte meg.

A 21. századnak megfelelő, korszerű gazdálkodás feltételei között említette a legkorszerűbb gazdálkodási technikák és technológiák alkalmazását például a szarvasmarha- és lótenyésztésben, valamint a növénytermesztésben. Ez utóbbi területen fontos szerepet kap a vetőmag-előállítás 2600-2700 hektáron. Főként hibridkukorica-, zöldborsó- és őszi kalászos vetőmagot állít elő a cég, illetve maga termeli meg az állattenyésztés számára szükséges takarmányt is.

A ménesbirtok feladatai között azonban több olyan is van, amelyeknél nem lehet csak a hatékonysági szempontokat érvényesíteni. Ilyen a lótenyésztés vagy a tejelő szarvasmarhák tartása, persze e területeken is törekedni kell a minél hatékonyabb gazdálkodásra - mondta Farkas Sándor. A szarvasmarha-tenyésztésben például a Holstein-fríz fajta tenyésztése mellett a magyar tarkát is szeretnék visszahozni, mert ez a fajta is Mezőhegyesről indult.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak 24 műemlék épület fenntartásáról is gondoskodnia kell. Az épületeket helyre kell állítani, karban kell tartani. Olyan funkciót kell kapniuk, mint például a turizmus kiszolgálása, egy részükben pedig a vidéki gazdálkodás hagyományait szeretnék bemutatni a szakembereknek és az érdeklődőknek.

A helyi mezőgazdasági szakiskolát is szeretnék bevonni a ménesbirtok és a mintagazdaság működésbe, nemcsak a lótenyésztés hanem a gazdálkodás egyéb területein is. Olyan szakmai és oktatási programot szeretnének kialakítani, amely ösztönzi a diákokat a mezőgazdasági szakmák minél szélesebb körű elsajátítására. Ezért új ösztöndíjrendszert is létre szeretnének hozni, amely nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú oktatási intézményekben is működne - ismertette a kormánybiztos.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a későbbiekben is a jelenlegi, mintegy 410 foglalkoztatottal működik majd a tervek szerint, arról azonban a kormánybiztos még nem tudott nyilatkozni, hogy milyen árbevétellel kalkulálnak, mert még sok a lezáratlan tárgyalás ez ügyben. Annyit azonban elmondott, hogy mintegy 450-500 millió forintos eredményt szeretnének elérni az első teljes gazdasági évben, 2017-ben.