A tavaly indult madárinfluenza-megbetegedés, különösen az Alföld középső két-három megyéjében, felért egy szőnyegbombázással – közölte Bárány László a baromfitartással és feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport elnöke a Világgazdasággal. Ebből szerinte az is következik, hogy kormányzati és európai uniós segítség nélkül az ágazat nem lesz képes kigazdálkodni a körülbelül 6,5 milliárd forintos közvetlen és közvetett károkat.
– Az állatok kötelező levágása miatti kártalanításon kívül a baromfitermelők, a tenyésztők és várhatóan az exportáló feldolgozók is számíthatnak különböző mértékű kompenzációra a magyar kormánytól a madárinfluenza okozta veszteségek enyhítésére – tette hozzá Bárány László.
Kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy azok az üzemek is kapjanak támogatást, amelyek a kialakult helyzet miatt akár 3-5 hónapig a szokásos vágómennyiség 20-40 százalékát tudják csupán feldolgozni – vagy akár még ennél is kevesebbet. Ezeknek a vállalkozásoknak – tette hozzá – lehetőség szerint olyan bérkompenzációt kellene nyújtani, amely biztosítaná a munkaerő megtartását, és nem utolsósorban nem lehetetlenítené el az adott vállalkozás likviditását, jövőjét.
Különösen súlyos helyzet alakult ki a vízi szárnyasok feldolgozásának területén a pecsenyekacsa, hízott kacsa és hízott liba alapanyaghiánya miatt. A vágóüzemek esetében az érintett dolgozói létszám meghaladja a 2400-2500 főt. Ezek a vállalkozások átmenetileg sem engedhetik el a dolgozóikat, hiszen az ismert erőforrás-hiányos helyzetben néhány hónap múlva nem tudnák előteremteni a szükséges szakképzett munkaerőt. Az ilyen típusú kompenzációs igények összegzése és feldolgozása jelenleg is tart. A szakember becslése szerint ennek nagyságrendje nagyjából 2,1-2,5 milliárd forint körül várható.
A törvényben nem szabályozott körben történő esetleges kártalanításról még zajlanak a tárgyalások a Baromfi Terméktanáccsal, a részletekről még további egyeztetések szükségesek – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint állományfelszámolásra eddig több mint kétszáz állattartó helyen került sor, ahol több mint 2,4 millió állatot tartottak. A madárinfluenza-járvány eddigi közvetlen költségei meghaladják a 3,3 milliárd forintot, amelyből az állattartók kártalanítása több mint 2,7 milliárd forintot tesz ki.
Jelenleg teljes körű kártalanítást azok a termelők, tenyésztők kaphatnak, akiknek állományát vagy a vírusfertőzés következtében, vagy a járványtani megelőző intézkedések keretében vágták le. Részleges kompenzációra azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek a járványügyi megelőző intézkedések következtében nem tudtak baromfiállományokat fogadni és nevelni, vagy meg kellett semmisíteniük a keltetőtojást, illetve naposbaromfit. Ebben az esetben a kompenzáció mértéke a káralap valódi összege, de nem tartalmazhat elvárt jövedelmet vagy egyéb kiegészítő jövedelmet.
Hasonló vis maior helyzet alakult ki azoknál az exportra is szállító baromfifeldolgozó vállalkozásoknál, amelyek úton lévő termékeit az importáló országok a járványügyi zárlat feloldásáig – általában az utolsó bejelentést követő 90 nap – nem engedték beszállítani. A tényleges exportmeghiúsulás, azaz az úton lévő szállítmányok visszafordítása szintén olyan vis maior helyzet, amelyre az érintett vállalkozások joggal jelenthetnek be részleges kompenzációs igényt. Ez utóbbi kategóriában a magyar baromfitermékeket exportáló vállalkozások igénye 500-600 millió forint körül alakulhat. Azok a vállalkozások is számíthatnak a telep működtetésével és fenntartásával kapcsolatos részleges kompenzációra, amelyek a kényszerintézkedések miatt kénytelenek üresen tartani ketreceiket.
