Győrffy Balázs közölte: a korszerű, tartós, hamisítás ellen védett, elektronikus, kártyaalapú igazolványok bevezetésével többek között azt kívánták elérni, hogy fehérítse a gazdaságot, erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és a vásárlók közötti bizalmat, és a termékek nyomonkövethetőségén keresztül támogassa az élelmiszerbiztonságot.
Hozzátette: év végéig 257 ezer kártyaalapú igazolványt igényeltek az őstermelők. Ez mintegy 35 ezerrel kevesebb, mint amennyi 2015 végén, illetve 2016 végén hatályát vesztette. A 257 ezer igazolványhoz – a közös őstermelői igazolványok miatt – 321 ezer őstermelő tartozik, ez a szám 38 ezerrel marad el a korábbitól – mondta a NAK elnöke.
Győrffy Balázs szerint a változás több okra vezethető vissza. Egyfelől elöregedőben van az őstermelői társadalom, többen felhagytak a munkával, mint ahányan ezt a fiatalabbak közül vállalták. Másfelől sokan csak később váltják ki az új igazolványukat. Harmadrészt pedig fehéredett a gazdaság, az ál-őstermelők már kiszorultak a piacokról. Mivel az őstermelői adatok nyilvánosak lettek, és a kamara egy mobiltelefonos applikáción keresztül bármely fogyasztó számára elérhetővé tette, hogy ebben az adatbázisban ellenőrizhesse az őstermelő tevékenységét – közel 30 ezren éltek is ezzel a lehetőséggel –, így az ál-őstermelőket ez az új rendszer elriasztotta.
Nem csak véleményeznek, kezdeményeznek is
Győrffy Balázs kiemelte: az őstermelőket érintő jogszabályok mellett több mint 200 jogszabály szakmai véleményezésében vett részt a kamara. Ezek közül megemlítette a növényvédelemhez kapcsolódó rendeletet, amelyben a szaktárca – a gazdálkodók számára kedvezően – megváltoztatta a növényvédelmi gépek műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályozást. A vízkészletjárulékra vonatkozó törvénymódosítással a kamara elérte, hogy az eredetileg elképzelt néhány ezer köbméter helyett 50 000 köbméterre emeljék a térítésmentesség határát az öntözési fejlesztéseknél – jegyezte meg.
A múlt évben a NAK nagymértékben segítette a közvetlen támogatások lehívását. A falugazdászok országosan az egységes kérelmek közel háromnegyedének, mintegy 130 ezer kérelemnek a beadásában működtek közre.
Sikerként könyveli el azt is a NAK, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) – eredetileg csak eszközbeszerzésre szánt – 22 milliárd forint vissza nem térítendő és 25 milliárd forintos visszatérítendő támogatása több mint kétszeresére, 50-50 milliárd forintra emelkedett az élelmiszeripari felhasználóknál. A kamara közbenjárására – a többi GINOP pályázattól eltérően – nem került a támogatás feltételei közé a kötelező árbevétel-növekedés és a létszámbővítés – tette hozzá.
A köztestület nagy hangsúlyt fektetett külügyi tevékenységére, például a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán, illetve a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak Együttműködésének (V4) keretében számos javaslatot fogalmazott meg a döntéshozók számára. Emellett Brüsszelben állandó irodát működtet, és a kamara teljes jogú tagja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének, a COPA-COGECA-nak.
Ingyen telefonálhatnak egymással a birtokosok
Győrffy Balázs megemlítette: a jégeső-elhárító rendszer a megvalósítás szakaszába érkezik a közeljövőben. A kamara emellett hosszú előkészítés után telekommunikációs szolgáltatást indít tagjai számara. A Birtokos elnevezésű alkalmazás (csomag) egymás közt ingyenes elérést biztosít a kamarai tagoknak. Győrffy Balázs kiemelte, hogy az új kamarai rendelkezések szerint ez a mobiltelefonos költség levonható lesz a kamarai tagdíjból, mint ahogy más igénybe vett szolgáltatás költsége is. Így az elnök szerint a kamarai tagok 85 százalékának – akik 10 ezer forint alatti tagdíjfizetésre kötelezettek – akár ingyenessé is válhat a tagság.
Idén a hajdúböszörményi után megnyílik a sárvári kamarai szolgáltató központ is (amelyek mintájára később több hasonló is létesül majd az országban). Ez a központ a Szolgáltató Hálózat Projekt egyik eleme – a másik kettő a tagi elégedettség- és igényfelmérés, valamint a kapcsolattartói hálózat kiépítése –, amit szintén folytat idén a kamara.
Az MTI kérdésére Győrffy Balázs elmondta: a NAK tavaly mintegy 11 milliárd forintból gazdálkodott, és az idén is hasonló összeg áll a köztestület rendelkezésére. A működési forrás mintegy fele a tagdíjból származik – tette hozzá.
