A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésére vonatkozó rendelkezések a 2017. január 1-jét megelőző időszakban is lehetőséget biztosítottak arra, hogy az őstermelő a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozata szerint a rá vonatkozó járulékalaptól eltérő – magasabb járulékalap után teljesítse járulékfizetési kötelezettségét. A magasabb járulékalap választására vonatkozó szabályok 2017. január 1-jétől tovább módosultak – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre vonatkozik. Az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakára szól.

Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint a mezőgazdasági őstermelő magasabb járulékalapra vonatkozó nyilatkozata végrehajtható okiratnak minősül.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2017-ben hatályba lépő módosításai is több ponton érintik a mezőgazdasági őstermelőket. 2017. január 1-jétől az szja-törvény rögzíti, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult ellenőrizni az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatokat és a nyilatkozatok valódiságát. A nem jogszerű használatról az állami adóhatóság a megállapítást tartalmazó határozat megküldése révén értesül.

Változnak a tárgyi eszközök értékesítésekor kapott, előlegként megszerzett bevételre, valamint az ilyen eszközök megvásárlásakor átadott előleg költségként történő elszámolására vonatkozó szabályok. Ez a változás a mezőgazdasági őstermelőket is érinti.

Az szja-törvény 2. számú mellékletének módosítása következtében az önálló tevékenységet folytató magánszemély bevételeként vehető figyelembe változatlanul az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt összeg. Ezzel szemben a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleg nem számít bevételnek.

Az szja-törvény 3. számú mellékletének felvezető szövege pedig úgy változik, hogy a magánszemély költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat és az adott előleget, azonban a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget nem veheti figyelembe költségként.

Az értékcsökkenési leírásra vonatkozó pontosítás nem a mezőgazdasági őstermelőket, hanem a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelőket érinti. Az szja-törvény értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályainak 2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítása szerint a jövőben kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra értékcsökkenési leírást csak a mezőgazdasági őstermelő számolhat el. Nincs már lehetősége az értékcsökkenés elszámolására a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelőnek , mivel az szja-törvény 3. paragrafusának 18. pontja alapján nem tekinthető őstermelőnek.