Az elmúlt héten madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a NÉBIH laboratóriuma egy ásványrárói (Győr-Moson-Sopron megye) tenyésztyúk-telepen és egy nagyteveli (Veszprém megye) pulykatartó gazdaságban. A fertőzött állományokban megemelkedett elhullást tapasztaltak, továbbá megjelentek a betegségre jellemző klinikai tünetek is. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. A fertőzött gazdaságok körül 3 km sugarú védőkörzetet és 10 km sugarú megfigyelési körzetet rendelt el az állategészségügyi szolgálat. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött állományok (mintegy 28 700 tenyésztyúk és 27 500 hízópulyka) leölését a szakemberek megkezdték.

Elhúzódó járványra számíthatunk

A kimutatott szerotípus (H5N8) megegyezik a járvány kapcsán a többi állományban is azonosított vírustörzzsel. A vadmadarak valószínűsíthető fertőzésközvetítő szerepe miatt Bognár Lajos országos főállatorvos már a betegség első megjelenésénél – 2016 novemberében – az egész országra kiterjedően elrendelte, hogy a baromfikat kizárólag teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani és tárolás során biztosítani kell, hogy a takarmányhoz ne férjen hozzá idegen fajú állat (például vadmadár, rágcsáló). A H5N8 vírustörzs a baromfiállományokra veszélyes, emberi megbetegedést eddig még sosem okozott.

Az újabb területeken kimutatott megbetegedés elhúzódó járványra enged következtetni, melyet tovább fokozhat az időjárás enyhülésével összefüggő újabb vadmadárvándorlási hullám. A következő időszakban fokozott jelentősége lesz a hatóságok szigorú járványügyi intézkedéseinek, és az állattartók jogszabálykövető magatartásának, nem csak az eddig járvánnyal érintett területeken, hanem az egész országban.

Megbénult az ágazat

A madárinfluenza-vírus magyarországi megjelenése és a nagyszámú kitörés következtében hazánkban válságos helyzet alakult ki. A járványügyi előírásoknak megfelelően bevezetett intézkedések következtében a leginkább érintett délkelet-magyarországi területeken gyakorlatilag megbénult a baromfitartás és -feldolgozás. A kormány által korábban stratégiai ágazattá nyilvánított élelmiszeriparban a baromfiágazat, azon belül is elsősorban a víziszárnyas-termékpálya szereplői a szokásos termék töredékét képesek csak előállítani.

Az állattartótelepek felmérése megtörtént, a közvetlen gazdasági károk megtérítése a jogszabály alapján megkezdődött, a kifizetések folyamatban vannak. Újratelepítésre csak az elhullott, illetve leölt állatok elszállítása és megsemmisítése, valamint a telepek teljes vírusmentességének ellenőrzése és a korlátozások feloldása után 21 nappal kerülhet sor. A visszatelepítések megkezdésére vonatkozóan nincs biztos információ, hetek, hónapok is eltelhetnek várakozással. Az állattartás újrakezdését követően pecsenyekacsa esetében 11 hét, hízott kacsa esetében 18-19 hét, hízott liba esetében 15 hét elteltével lehet először vágással, illetve feldolgozással számolni.

A legsúlyosabb helyzetbe a területi szempontból érintett vágó- és feldolgozóüzemek kerültek. Az üzemekben folyó termelési folyamatok és munkaköri feladatok adottságaiból fakadóan nagyon magas az élőmunka-igény. Emiatt nagyon magasak az alkalmazotti létszámok, termelés és árbevétel hiányában a vállalkozások ezt hosszú távon képtelenek fenntartani. A dolgozók egy részét szabadságra küldték, de ez csak rövid időre jelenthet megoldást. A madárinfluenzával sújtott területről 9 magyarországi vágóhíd szerezte be a napi működéshez szükséges vágóállat-alapanyagot. A hízott víziszárnyast vágó üzemek már az elmúlt év végén is csökkentett üzemben működtek, a soványáru esetében januártól kezdődően gyakorlatilag nincs vágás. A leölések következtében 2016. november-december során alapanyaghiány miatt már 6 üzem kénytelen volt a termelését leállítani és dolgozóit állásidőre fizetni. Előreláthatólag 2017 első negyedévében további 2 üzemben kell állásidővel számolni.

Az agrárkamara is közbenjár

A jelenlegi súlyos helyzetet átérezve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara más szakmai szervezetekkel, elsősorban a Baromfi Terméktanáccsal összefogva, a hatóságokkal és a jogalkotóval együttműködve azon fáradozik, hogy mind a feldolgozóüzemek, integrátorok, mind pedig az állattartók kaphassanak támogatást a járulékos veszteségeik mérséklésére, elsősorban a munkabér és közterhek vonatkozásában. A NAK támogatja a Baromfi Terméktanács feldolgozók megsegítésre kidolgozott javaslatát, Kecskeméten fórumot szervezett a fertőzésben leginkább érintett megyék gazdálkodóinak tájékoztatására, és továbbra is keresi a lehetőségét, hogy segítse az állattartókat a válság idején gazdaságuk működőképességének megőrzésében.

Ezzel párhuzamosan a kormány is mindent megtesz a betegség terjedésének megállításáért, várhatóan nemzeti forrásból is finanszírozni fogja a károk egy részét, valamint a madárinfluenza-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Magyarország hivatalosan is kéri az Európai Bizottság válságtámogatását, mivel az uniós szabályok alapján egészségügyi vagy járványügyi szempontból indokolt esetekben be lehet avatkozni a belső piac működésébe és különleges, egyedi válságintézkedéseket lehet hozni. Ettől a károk enyhítését, az érintett gazdálkodók gondjainak csökkentését reméli.