Megkezdődött az állattenyésztési törvény módosításának előkészítése, a tervezet várhatóan 2018 első felében kerülhet az Országgyűlés elé – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. Az Európai Bizottság tavaly júniusban megjelent rendelete alaposan felkavarta az állóvizet a közösség tenyésztésszervezésében, e szerint ugyanis a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2018 novemberében már az új uniós szabályok alapján kell eljárnia, a szabályozást az új előírásokhoz igazítania.

A tárcavezető szerint a teljes magyar tenyésztésszervezési joganyagot újra kell alkotni. A leendő hazai törvény mellett a végrehajtási rendeleteket is el kell készíteni, így 2018. november elsején a teljes megújult hazai állattenyésztési szabályozás hatályba léphet. Az EU-rendelet többek közt szarvasmarha-, bivaly-, juh-, ló- és sertésfajtákra terjed ki, tehát a baromfit leszámítva az állattenyésztés valamennyi meghatározó ágazatát érinti.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy a rendelet tervezetét Brüsszel 2014 elején tárta a tagállamok elé. A szöveg tárgyalása több mint két évig tartott, a magyar álláspont végig az volt, hogy a közösségi tenyésztésszervezési szabályozásnak kötelezően alkalmazandó rendelet helyett irányelveken kellene alapulnia. Ezt a többi tagállam azonban nem támogatta. Magyar javaslatra végül több részkérdésben biztosítékok kerültek a szövegbe, így például garantált lesz a tenyésztők anyanyelvhasználata, emellett a génmegőrzéssel kapcsolatban korlátozó intézkedéseket vezetnek be. – A szóban forgó rendelet hatályba lépését Magyarország nem akadályozhatja meg, azonban a hazai kiegészítő jogalkotással kiküszöbölhetjük az esetleges veszélyeket – emelte ki a tárcavezető.

A piac liberalizálására irányuló intézkedésre az Európai Bizottság szerint azért van szükség, mert az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása az ágazat szereplőinek nagyobb lehetőséget kínál a hatékonyabb termelésre. Ugyanakkor ez az elv a szakemberek szerint csupán az erősebb és gazdagabb szereplőknek kedvez, amelyek így még nagyobb befolyásra tesznek szert a tagországokban, miközben a tenyésztők és az élelmiszer-előállító termelők sokkal kiszolgáltatottabbá válnak. Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke lapunknak korábban elmondta: az új uniós szabályozás nemcsak a magyar, hanem valamennyi tagállam nemzeti tenyésztési programjára veszélyt jelent. A módosítások szerint a jövőben megszűnik az az elv, miszerint egy fajtát egy országban csak egy tenyésztőszervezet keretei között lehet tenyészteni.

A liberalizációval pedig épp azok az országok veszíthetik a legtöbbet, amelyekben komoly történelmi múltja van a tenyésztésnek – mint például Magyarországon –, hiszen eltűnhetnek a tájfajták, illetve az adott régió vagy ország adottságaihoz nemesített fajták, és piaci pozíciót veszíthetnek a honi tenyésztők. A szakember szerint az unió törekvéseinek ellentmond, hogy a tenyésztés már régóta nem egy-egy országban elszigetelten, hanem nemzetközi együttműködések alapján folyik. A világfajtáknak nemzetközi tenyésztőszervezetei vannak, amelyeknek a magyarok is tagjai. Úgy véli, a szabálymódosítások negatív hatásait egyedül akkor lehet megelőzni, ha sikerül időben felkészülni az új előírásokra. Elsősorban a hazai szervezetek szakmai és pénzügyi megerősítésére, valamint egy erős tenyésztési hatóság vagy olyan szerv létrehozására van szükség, amely képes a nemzeti szakmapolitikai szempontokat érvényesíteni a globális érdekekkel szemben.