Bár ma még a legtöbb gazdaság a madárinfluenza okozta károkkal van elfoglalva, a baromfiágazat képviselői már a jövőbe mutató intézkedésekre fókuszálnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mára összehívott tanácskozásán a fő téma ugyanis a baromfitartás körülményeinek és feltételeinek újraszabályozása lesz. A szakmai szereplők szerint ahhoz, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a mostanihoz hasonló pusztító járványok, alaposan szigorítani kell az állattartás minimumfeltételein. Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke a Magyar Időknek elmondta: a több hónapja húzódó állategészségügyi probléma számos dologra világított rá.

A járvány megfékezése többek közt azért nem sikerült, mert több hibát maguk az állattartók is elkövettek. Az viszont nem megengedhető, hogy ezek a hibák megismétlődjenek. – Egyetlen kormánytól sem várható el, hogy évről évre belenyúljon a zsebébe és 6-7 milliárd forint erejéig kompenzálja a madárinfluenza közvetlen és közvetett kárait – emelte ki.

Ismert, hogy a járvány a legnagyobb pusztítást az úgynevezett nyitott vagy félig zárt tartásban nevelt víziszárnyasoknál, a kacsánál és a libánál okozta. Bár az agrártárca vezetője a fertőzés megjelenésekor elrendelte, hogy a szárnyasokat zárt térben tartsák a gazdálkodók, ennek számos kistermelő nem tudott eleget tenni. Bárány László szerint nagyon sok gazdaságban még kerítés sincs a telep körül, ráadásul számos járványvédelemhez szükséges tárgyi eszköz sincs biztosítva ezekben a gazdaságokban. – Százszázalékos védelmet egyetlen rendszer sem képes garantálni, ugyanakkor ha minden telepen adottak a megelőzéshez szükséges berendezések, akkor töredékére csökkenthetők a kockázatok – fogalmazott a szakember.

Éppen ezért a mai egyeztetésen minden bizonnyal megállapodás születik majd az állattartás minimumfeltétel-rendszerének szigorításáról. Az új előírásokat szakemberek határozzák meg, a betartásukat pedig a hatóság ellenőrzi majd. Bárány László szerint azokban a gazdaságokban, ahol nem teljesülnek a feltételek, vélhetően megtiltják az állomány újratelepítését. Becslések szerint hozzávetőlegesen 1000-1500 telepet érinthetnek kellemetlenül a szigorítások, többségük víziszárnyast tartó kisgazdaság. Úgy tudjuk egyébként, hogy az ágazat képviselői javaslatot tesznek majd arra, hogy az érintett állattartóknak az állam egyszeri, kis összegű támogatást nyújtson a szükséges eszközök beszerzéséhez, fejlesztések megvalósításához. – Mindez összességében 3-4 milliárd forintos állami hozzájárulást igényel, ugyanakkor ez az egyszeri juttatás évekig, évtizedekig védelmet nyújthat az ágazatnak a hasonló járványok kialakulása ellen – jegyezte meg Bárány László.

Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke jelezte: a madárinfluen­za rámutatott, hogy a korábbi vélekedéssel ellentétben a szárnyasok zárt térben nagyobb biztonságban vannak, így garantálható nemcsak a termelés zavartalansága, hanem a megfelelő higié­nia is. A szakember szerint a jövőben át kell gondolni, hogy a termeltetők és az integrátorok hova helyezhetik ki az állatai­kat, és milyen támogatás szükséges ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló extrém helyzetben a megfelelő óvintézkedéseket végre lehessen hajtani. A nagyobb termelők fel vannak készülve az ilyen esetekre, a támogatásra ezért elsősorban a kisebb gazdaságoknak van szükségük.