Demográfia

• A megye lélekszáma folyamatosan csökken, 2016. január 1-jén 275 ezren éltek Zalában, ami 0,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A korszerkezet elöregedő, a 65 évesek és idősebbek a lakosság egyötödét alkották. A 15–64 évesek hányada 67, az ennél fiatalabbaké 13%-ot tett ki. Száz gyermekkorúra 157 időskorú jutott, ami 31-el több az országosnál.
• 2016. I. félévben kedvezőbben alakultak a természetes népmozgalmi folyamatok. Összesen ugyan 0,4%-kal kevesebb – 1039 – gyermek született, azonban 5,3%-kal kevesebb – 1962 – személy hunyt el a megyében. A természetes fogyás üteme így tizedével lassult, ami 923 főt jelentett.
• Az I. félévben 519 pár házasodott össze, 78-cal több, mint egy évvel korábban.

Munkaerőpiac

Gazdasági aktivitás

• A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása alapján végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint javult a megye munkaerőpiaci helyzete. 2016. II. negyedévben a 15–74 éves népesség 58,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon, ami nagyobb ugyan az előző év azonos időszakában mért értéknél, azonban továbbra is elmarad az országos (61,0%) átlagtól. Az aktivitás növekedése bővülő foglalkoztatottság és jelentősen csökkenő munkanélküliség mellett következett be.
• A második negyedévben a tavaly ilyenkorinál 3,0 ezerrel több, 121,4 ezer foglalkoztatott volt a megyében. A foglalkoztatási ráta 56,8%-ot tett ki, ami területi összehasonlításban a középmezőnyhöz tartozik.
• Egy év alatt jelentősen (35%-kal) csökkent a munkanélküliek száma, így a munkanélküliségi ráta 5,3%-ról 3,4%-ra javult, s továbbra is kedvezőbb az országosnál.

Keresetek

• Az intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján 2016 első félévben átlagosan 65 ezer fő állt alkalmazásban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, 5,0%-kal több mint az előző év azonos időszakában. A versenyszférában és a költségvetési szerveknél egyaránt nőtt a létszám (6,3, illetve 0,6%-kal). A közszféra létszámbővülése a növekvő közfoglalkoztatással összefüggésben kizárólag a fizikai foglalkozásúakat érintette.
• A mezőgazdaság, a bányászat, a pénzügyi szolgáltatás, valamint a közigazgatás kivételével mindenütt nőtt a foglalkoztatottság. A szolgáltatási szektor a munkavállalók 65%-át alkalmazta, melyen belül az egészségügy súlya a legnagyobb.
• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete átlépte a 200 ezer forintot, és 5,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A kereset-növekedés üteme a költségvetési szerveknél (8,6%) meghaladta a versenyszférában dolgozókét (4,3%), melyben a fegyveres testületek illetményemelése is szerepet játszott.
• A családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset egy év alatt 7,2%-kal, 133 ezer forintra emelkedett.

Nyilvántartott álláskeresők

• A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a 2016 júniusi zárónapon 7269 álláskeresőt tartottak nyilván Zala megyében, mintegy 2 ezer fővel kevesebbet mit egy évvel korábban. A nyilvántartott létszám gazdaságilag aktív népességhez viszonyított 5,8%-os aránya kedvezőbb az országosnál.
• A pályakezdők száma – 695 fő – az előző év júniusához viszonyítva csaknem négytizeddel csökkent, ezáltal a munkanélküliek 9,6%-át képviselték.
• A nyilvántartott álláskeresők 55%-a legfeljebb fél éve, 15%-a pedig több mint két éve keresett munkát.
• Az álláskeresők között valamivel több a férfi, mint a nő. Életkorukat tekintve 30%-uk 55 éves vagy annál idősebb, 15%-uk 25 évesnél fiatalabb volt.
• Az állást keresők 40%-a alapfokú, 55%-a középfokú, 5,5%-a (402 fő) felsőfokú végzettséggel rendelkezett.
• Az állástalanok közül álláskeresési járadékban 988, álláskeresési segélyben pedig 932 fő részesült a júniusi zárónapon.
• A megyei munkáltatók 16%-kal több, közel 3500 bejelentett betöltetlen álláshelyet kínáltak, így az álláskeresők számának csökkenésével együtt jelentősen javultak az elhelyezkedési esélyek. Júniusban egy üres álláshelyre 2 álláskereső jutott a tavaly ilyenkori 3-mal szemben.