Az Európai Unió számos növényvédő hatóanyagot ki akar vonni, a lépést az indokolja, hogy a növényvédő szerek tekintetében az EU a kockázatalapú elbírálást felcseréli a veszélyesség elvére. Azt senki sem vitatja, hogy a növényvédő szerek veszélyes anyagok, azonban használatuk elengedhetetlen a nagy mennyiségű és kiváló minőségű élelmiszer előállításához, de csak szigorú szabályok betartása mellett. A szóban forgó neonikotinoid növényvédő szerek a beporzó rovarokra, köztük a méhekre komoly veszélyt jelentenek. Az EU tagországok nagy része a neonikotinoidok használatát már korábban betiltotta, bár a tilalom csak a méhek számára különösen vonzó növényekre vonatkozott.

Három ilyen vegyszer engedélyezését 2013-tól, kétéves türelmi időre, meghosszabbították. Ennek lejárta után, 2016. novemberében az illetékes hatóság ismét kedvezőtlen véleményt adott a még forgalmazásra engedélyezett neonikotinoid növényvédő szerek alkalmazhatóságáról, mivel azok a vadon élő, beporzó rovarokra erősen mérgezőek. A szakemberek szerint bizonyos vadméhek állományának drasztikus csökkenése közvetlenül kapcsolatba hozható ezeknek a szereknek az alkalmazásával. Egy többéves kísérlet kimutatta, hogy a neonikotinoidokkal kezelt olajosmagvak vetéseiben a vadméhek pusztulása az egyéb forrásokkal táplálkozó állományokhoz viszonyítva jóval nagyobb arányú volt.

Csökkenhet a terméshozam a kivonással

– A jelenleg vizsgált készítmények esetleges kivonása esetén várható a nagy gazdasági kárt okozó károsítók előretörése, ami a termelésben markáns mennyiségi és minőségi kockázatokat jelent. A terméshozamok csökkenése mellett a minőségi paraméterek is jelentősen romolhatnak. Itt nem kizárólag az értékmérő tulajdonságokban megjelenő kedvezőtlen változásokra kell gondolni, hanem adott esetben az okszerű gombaölő szeres kezelések elmaradása a termés felületén megjelenő toxinokat termelő gombafajok előretörését indukálhatja – véli Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke.

A szakember szerint valós veszély továbbá, hogy az igazán hatékony készítmények kivonása esetén a megmaradó szerekből nagyobb mennyiség kerülhet ki, növelve a környezetterhelést és a nem célszervezetek kitettségét, miközben az elért hatás jócskán elmarad az optimálistól. Ezen folyamatok oda is vezethetnek, hogy a károsítók egyre szélesebb körben kialakuló, növényvédő szerekkel szembeni rezisztenciájának megakadályozását célzó szerrotációs lehetőségek köre egyre szűkülhet. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kivont szerek pótlására nincs valós alternatíva.

Különös veszélyt jelent például a glifozát hatóanyag esetleges kivonása. A legfontosabb kultúrákban (őszi búza, napraforgó, kukorica, káposztarepce) az évelő gyomok, többek között tarackbúza, fekete üröm, mezei acat, apró szulák elleni védekezés nagyon megnehezül. A tarlókezelés során alkalmazott glifozát hatóanyagtartalmú növényvédő szerek kivonásával sokkal nehezebben lehet irtani az évelő gyomokat, ezért nő az állománypermetezések száma, így a környezeti terhelés. Nőni fog a gyomos, nem megfelelő kultúrállapotú táblák száma, mivel állománykezeléssel gyakran megoldhatatlan egyes gyomok elleni védekezés. A tarlókezelés elmaradása a parlagfű és fásszárúak elterjedését is segíti.

A neonikotinoidok rendkívül mérgező hatásúak a méhekre és más megporzó rovarokra, ugyanakkor a csávázószerként való használatával kapcsolatosan még a méhésztársadalomnak sincs teljesen kikristályosodott álláspontja. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tavaly elvégzett kísérlete igazolta, amit a gyártó korábban nem ismert el, hogy a növények generatív szerveiben is kimutatható a szer, tehát a virágport gyűjtő méhek érintkeznek vele, sőt, a kaptárba viszik. A méhészeti szakmának a neonikotinoid hatóanyaggal kapcsolatos bizonytalannak tűnő álláspontja abból a félelemből fakad, hogy a neonikotinoidos csávázást kiváltó más növényvédő szerek és technológiák esetleg nem jelentenek-e majd nagyobb veszélyt a méhekre. Ezt alátámasztani látszik, hogy a neonikotinoidok kivonásával a kukorica, napraforgó esetében a termelők a csávázásról áttértek a talajfertőtlenítésre, repcénél nőtt az állománykezelések száma, ami a költségek növekedése mellett növeli a környezeti terhelést is.

– A jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiák esetében egyes érintett készítmények kijuttathatóságának fenntartása az előny-kockázat mérlegelése alapján támogatandó, természetesen az előírásoknak megfelelő módon és megerősített színvonalú hatósági kontroll mellett – húzta alá Szandai József.

A szigorítás szemléletváltozást hozhat

A megnevezett növényvédő szerek kivonása egyértelműen és bizonyíthatóan indokolt – állítja Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke –, ráadásul a nevezett növényvédő szerek kivonása a mezőgazdaságban jelentős szemléletváltozásnak a kiindulópontja. A lépés a mezőgazdaságban ráirányítja a figyelmet az igen gazdag agrotechnikai megoldások alkalmazására.

– Ez a növényvédőszer-kivonás a klórozott szénhidrogén-mentesítési programhoz hasonlóan új korszakot nyit a növényvédelemben, a mezőgazdálkodásban. A továbbiakban is szükségesnek látszik olyan kontrollrendszer továbbfejlesztése, ami a növényvédő szert egy-egy alkalommal felhasználható eszköznek tekinti – állítja Hubai Imre.

A peszticidterhelés megállítása, folyamatos csökkentése arra ösztönzi a mezőgazdaság szereplőit, hogy a természethez közel álló, a biodiverzitást alapvetően alkalmazó biológiai szemléletű termelést folytassanak. Ez a váltás fokozott átállási program megalapozását, folyamatos fenntartását, szigorúbb ökológai szemléletű növényorvos társadalmat fog kinevelni. A környezetvédelem, az ökológiai szemlélet, a magasabb szintű gazdálkodás magasabb biológiai értékű termékeket fog kibocsátani a fogyasztók részére szigorú szakmai feltételrendszer betartásával.

Megállapítható hogy az elkövetkezendő időkben a mezőgazdálkodók, növénytermesztők, kertészek, erdészek, állattenyésztők az egészséges környezet érdekében minden esetben a hagyományokra építve megfelelő tudományos alapon alkalmazott technológiákkal, a műszaki fejlesztés eszközeinek felhasználásával gazdálkodnak tovább.

– Minden esetben fontos szempont, hogy a környezetre alapvetően káros készítményeket, növényvédő szereket ne engedjük be a mezőgazdaságba, és ne megalapozatlan pótcselekvés legyen a növényvédő gépek ellenőrzése. A totális szerek elfedik a fejlődés igényességét. Mindezek alapját az informatikai adatok rendszeres felhasználásával állítunk elő környezetbarát, magas biológiai értékű termékeket – mondta.

Drágábbak lesznek növényvédő szerek, ha kevesebb termék lesz 

– Szőlész-borászként fájt a szívem, mikor tízegynéhány évvel ezelőtt uniós támogatással sorra vágták ki a gyakran fiatal szőlőültetvényeket. Az üzenet világos volt: csökkentsük a megtermelt szőlő mennyiségét, még akkor is, ha ez majd később fájni fog nekünk. A növényvédő szerek folyamatos kivonása is ilyen gondolatokat ébreszt bennem, hiszen drágábban és nehezebben fogjuk tudni megtermelni terményeinket – állítja Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke.

– Azt mindannyian tudjuk, hogy a növényvédőszer-biznisz a fegyverkereskedelem vagy a humán gyógyszeripar szintjén jövedelmez. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a növényvédő szerek szabályozásában Európát három zónára osztották. Mi, magyarok paradox módon a Brit-szigetekig tartó zónában kaptunk helyet. Mókásnak tűnhet, hogy egy óceáni éghajlatú és egy néha a sivatagosodás jeleit mutató ország növényvédőszer-forgalmazása együtt kezelendő. Ráadásul a Brit-szigeteken más, fejlettebb technológiát alkalmazhatnak a termelők és annak ellenére, hogy ott sokkal nagyobb a talajvíz nitrátterhelése, mégsem korlátozza őket jogszabály a műtrágya felhasználásban – jegyezte meg.

Székely Zoltán arra számít, hogy a gombaölő szerek több mint felét, valamint a rovarölő és gyomirtó szerek 10-15 százalékát vonhatják ki a közeljövőben. A szakember szerint a kivonás nem egyszerre, hanem több év alatt valósulhat meg, azonban ha egy új növényvédő szer kifejlesztése legalább 10 évig tart, biztosra vehető, hogy űr keletkezik a gazdák által használt növényvédő szereknél. Az új szerek forgalomba hozatala során egyre inkább a humán egészségre gyakorolt hatás jelenti a szűrőt. Ezért egyre több egészségre ugyan kevésbé káros szer kerülhet forgalomba, azonban ezek hatástartama nagymértékben csökkenhet, így a védekezések száma emelkedhet. A piac törvényszerűsége: hogy ha a felhasználható termékek száma szűkül, akkor a maradék szerek ára emelkedik.

– A növényvédőszer-piacnak háromszereplősnek kellene lennie. A növényvédő szer előállítója és az engedélyező hatóság mellett a termelő is beleszólhatna az üzletbe. Hiszen mégiscsak én, mint termelő fizetek a kasszánál, és mint valós felhasználó tulajdonképpen a megrendelő is én vagyok – véli a Heves megyei elnök.

Megjelent a NAKlap, 2017/1-2. számában