Gazdasági szervezetek

• 2016. június végén 10,3 ezer társas vállalkozást és 39,6 ezer önálló vállalkozót tartottak nyilván Zala megyei székhellyel, 3,0%-kal kevesebbet, illetve 2,2%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A vállalkozássűrűség viszonylag magas, ezer lakosra 181 vállalkozás jutott, ami a területi rangsorban a hatodik legkedvezőbb.
• A vállalkozások közel hattizede valamely szolgáltatási ágba, harmada a mezőgazdaságba, 4,8%-a az építőiparba, 4,7%-a az iparba sorolódott.
• A társas vállalkozások többségét képviselő korlátolt felelősségű társaságok száma 2,8%-kal, a betéti társaságoké 4,1%-kal csökkent. A társas vállalkozások több mint kilenctizede legfeljebb 9 főt foglalkoztat.
• A 39,6 ezer önálló vállalkozó 47%-át mellék-, 32%-át főfoglalkozásúként, 21%-át nyugdíj melletti vállalkozóként jegyezték be.

Beruházás

• A zalai székhelyű gazdasági szervezetek az első félévben 17,4 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, mely összehasonlító áron ötödével alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Egy lakosra 63,3 ezer forint teljesítményérték jutott, ami az országosnak alig több, mint négytizede.
• Épületek és egyéb építmények építésre 6,4 milliárd forintot fordítottak, ami mindössze fele az egy évvel korábbinak. Emelkedett viszont a gépek, berendezések, járművek vásárlására fordított összeg, a belföldiek esetében 21, az importból származók körében 15%-kal.
• A beruházások 35%-a a feldolgozóiparban realizálódott. A nemzetgazdasági ágak többségéhez hasonlóan itt is csökkent a ráfordítások összege, azonban mérsékeltebben az átlagosnál, mivel gépekre, berendezésekre és járművekre jóval többet költöttek az előző év azonos időszakánál. A jelentősebb beruházást megvalósító ágak közül a szállítás és raktározásban 21, a mezőgazdaságban 8,5%-kal csökkent, ezzel szemben a kereskedelemben 12, a vendéglátásban 38%-kal nőtt a fejlesztésekre szánt források nagysága. Utóbbit a szálláshely-kapacitás bővítése is befolyásolta.

Turizmus

• Az I. félévben a megye kereskedelmi szálláshelyeit 282 ezer vendég kereste fel, 8,0%-kal több, mint egy évvel korábban. A belföldi forgalom dinamikusabban bővült, a hazai vendégek száma 9,0, a külföldieké 5,6%-kal emelkedett. A látogatók 85%-a szállodákban éjszakázott.
• A vendégek 11%-kal több, összesen 1002 ezer éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A külföldről érkezők 4,0, a belföldiek 16%-kal hosszabb időre foglaltak szállást. A határon túli vendégek átlagos tartózkodási ideje (5,1 éjszaka) valamelyest rövidült, de jóval hosszabb a belföldiekénél (2,9 éjszaka).
• A külföldi vendégek negyede Ausztriából, ötöde Németországból érkezett a megyébe. Előbbiek az elmúlt év első félévinél több, utóbbiak kevesebb éjszakát töltöttek itt. Dinamikusan, közel harmadával nőtt ugyanakkor a Csehországból ide látogatók száma, így már a külföldi vendégek 11%-át képviselték. Az orosz vendégek érdeklődése csökkent a megye szálláshelyei iránt, azonban közel 9 ezren érkeztek, és az átlagos tartózkodási idő esetükben jóval hosszabb az átlagosnál (9,4 éjszaka).
• A megyei egységek átlagosan 45%-os, ezen belül a gyógyszállók 63%-os szoba-kihasználtsággal működtek.
• A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele megközelítette a 13,7 milliárd forintot. A belföldi szállásdíj 29%-át SZÉP kártyával egyenlítették ki.