Romlott a helyzet a fokhagymafronton. Egyfelől a fokhagyma ára kilónkénti ára a Budapesti Nagybani piacon az év első hat hetében 1285 forintba került, ami 29 százalékos drágulásnak felel meg a múlt év azonos időszakához képest, de az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) fokhagymapiaci összefoglalója (pdf) szerint más problémák is vannak.

Már nem raktározzuk a fokhagymát

A hivatalos KSH-adatok szerint 2015-ben 994 hektárról takarítottak be 6860 tonna fokhagymát, a termőterület nőtt, ám ettől még nem lett több fokhagyma. A fogyasztási szokások ugyanis megváltoztak. A vásárlók korábban betáraztak előre a fokhagymából, ma azonban már inkább primőr zöldségként eszik.

Ráadásul a termelést drágítja a raktározási költség, ami rontja a magyar termelők versenyképességét a külföldiekkel szemben. Az öntözés, a fajtafejlesztés, a minőség biztosítása állíthatja, illetve fordíthatja meg a hagymatermesztés csökkenő trendjét.

Romlott az import-export mérleg

"A fokhagymatermesztés meghatározó makói térségében egyre többen termesztenek gabonát fokhagyma vagy vöröshagyma helyett. Ennek oka, hogy a fokhagymatermelés művelési költsége magasabb, nagy az élőmunka-igénye, a szedés, a mosás-tisztítás, a csomagolás mellett a kiváló vetőmag és az öntözés sem csekély költséget jelent. A makói fokhagyma kisméretű, ám ennek a termőterülete elenyésző, más nagyobb hozamú fajtákra álltak át a termesztők itthon is az uniós csatlakozás után. A nagyobb méretű fokhagymában általánosságban magasabb a víztartalom, ezért könnyebben puhul, penészedik" - áll az AKI-s anyagban.

Emellett még a magyar fokhagymamérleg is romlott:  múlt év első tizenegy hónapjában - az előző év azonos időszakához képest - a fokhagymaimport 55 százalékkal 1085 tonnára nőtt, miközben az export 21 százalékkal 550 tonnára mérséklődött. Hollandiából érkezett az összes importfokhagyma fele, közben csökkent a spanyol import. A legtöbb magyar fokhagyma - 308 tonna - pedig Romániában landolt.