Varga Mihály a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) konferenciáját megnyitó előadásában kiemelte: a magyar agárgazdaság és élelmiszeripar múlt évi teljesítménye alátámasztja, hogy a magyar kormány mint nemzetgazdaságilag fontos területre továbbra is kiemelt figyelmet fordítson erre a jövőben is. Csak így lehet feltárni és kiaknázni azokat a növekedési tartalékokat, amelyek még e két területben rejlenek a magyar gazdaság számára - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdasági szektorban is kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal, megfelelő szakmai felkészültséggel és vállalkozó kedvvel rendelkező termelőkre. A mezőgazdaság területén az egyik legnagyobb feladatnak nevezte a fiatal gazdálkodók számának emelését, hozzátéve, hogy elsősorban tőlük várható el, hogy korszerű, innovatív ismereteikre, az együttműködés iránti nyitottságukra alapozva életképes, hosszútávon fenntartható gazdaságot hozzanak létre. A legutóbbi adatok szerint a gazdálkodók 58 százaléka 55 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya a szektorban mindössze 6 százalék - mondta a miniszter.

Varga Mihály kifejtette: ahogyan a teljes magyar szakképzési rendszer átalakítása során, úgy a mezőgazdaság területén is nélkülözhetetlen a szakképzés és a felsőoktatás fejlesztése. Az iparhoz hasonlóan az agrárium területén is erősíteni kell az egyetemek és a termelés kapcsolatát, szélesítve a duális képzés lehetőségeit és összekapcsolva a termelést a kutatás-fejlesztéssel.

A miniszter ismertette, hogy a mezőgazdaság bővülése a múlt évben kétszámjegyű, mintegy 18 százalékos volt. A kiugró teljesítménybővülés tette lehetővé, hogy az ágazat mintegy 0,6 százalékponttal járuljon hozzá a tavalyi magyar GDP 2 százalékos növekedéséhez. Hozzáfűzte, hogy az ágazat pozitív folyamataiban jelentős szerepe van a célzott szakmapolitikai intézkedéseknek, például az agrártámogatások növekedésének, a beruházási támogatásoknak, a munkaerő-igényes és a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok kiemelt segítésének. Mindezek mellett az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések is hozzájárultak az eredményekhez.

Jelezte: nemcsak a mezőgazdaság, hanem az élelmiszeripar teljesítménye is folyamatosan emelkedett az elmúlt években, 2010 óta összesen 40 százalékkal. A élelmiszeripar - az ország második legnagyobb feldolgozóipari ágazata - adja a GDP 2,4 százalékát, a magyar ipari termelésből pedig részesedése mintegy 12 százalék. Az élelmiszeripar a mezőgazdasággal együtt a GDP 5,8 százalékát adja, ami megfelel az uniós átlagnak.

A miniszter szerint mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban további jelentős tartalékok, fejlődési lehetőségek vannak. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése sem elképzelhető a korszerű informatikai eszközök, alkalmazások használata nélkül.

Varga Mihály elmondta: ma a magyar gazdaság 3 százalék körüli éves növekedésre képes. A teljesítménye ugyanakkor még nem egyenletes, ezt mutatja, hogy a tavalyi növekedés 3 százalék alatt maradt, míg az idén a kormány 4 százalékos, vagy azt kicsit meghaladó gazdasági növekedéssel számol.

Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az agrár-vidékfejlesztési államtitkárság eddig 52 pályázatot hirdetett meg mintegy 1126 milliárd forint támogatási összeggel. Ez év március 31-ig további 14 pályázatot írnak ki mintegy 84,2 milliárd forint értékben.

A fiatal gazdák számára a 2014-20-as uniós költségvetési időszakban mintegy 80 milliárd forint támogatási lehetőség áll rendelkezésre. Ebből az összegből 38 milliárd forint fordítható a fiatal gazdálkodók induló támogatásának finanszírozására. Ez egy-egy gazda esetén 40 ezer euró - mintegy 12 millió forint - támogatást jelent. Ezen a jogcímen mintegy 3 ezer pályázatra számítanak.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pedig arról beszélt, hogy az idei nemzeti agrártámogatások mintegy 100 milliárd forintot tesznek ki, az unióból érkező közvetlen támogatási forrás pedig mintegy 400 milliárd forintra rúg, ami hasonló a múlt évihez.

Felhívta a figyelmet, hogy az idén változnak a zöldítés szabályai és a termeléshez kötött támogatások is. Ez egyszerűsítést és a felmerült igényekhez való igazodást jelent elsősorban. A Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban - a 2020 utáni változásokról - azt mondta: a lehetséges változások irányáról e hónap elején nyilvános konzultáció kezdődött. Magyarország a KAP tekintetében alapvetően a status quo fenntartásában érdekelt.