A miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as időszak keretére 2017. március 31-éig minden uniós pályázatot kiírnak, a döntési mechanizmusok átláthatóbbak lettek, így a tervek szerint 2017. december 31-éig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel lekötik.

Hozzátette: a tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki, de ez akár elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is. Lázár János az előző fejlesztési időszak pénzügyi lezárásával kapcsolatban megjegyezte: még jó néhány vitás ügy van az Európai Bizottsággal, elsősorban elszámolási kérdések.

Megköszönte a kamarának, az érdekképviseleteknek az uniós források lehívásához adott segítséget, és emlékeztetett arra, hogy 2013-ban az Európai Bizottság még azt valószínűsítette, Magyarország a források 30 százalékát elveszíti.

A magyar vállalati világ sokat segített abban, hogy az ország a forrásokat meg tudja őrizni, a magyar vállalkozások nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy Magyarország a közép-európai országok közül az egyetlen, amely 100 százalékban le tudta hívta a forrásokat, és el is tud velük számolni - jelentette ki a miniszter.

Lázár János felidézte, hogy a kamara javaslatára érte el a kormány az Európai Bizottságnál, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésére 60 százalék forrás jusson a korábbi időszak 14 százalékával szemben.

Arról is tájékoztatást adott, hogy megbízták a KPMG tanácsadó céget azzal, hogy dolgozza fel a 2007-2013-as időszak tanulságait, így a rendelkezésre álló források hasznosulását. Példaként említette a miniszter, hogy ebben az időszakban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba földalapú támogatás és vidékfejlesztési támogatás révén, ami végül alapvetően jövedelempótló funkciót töltött be fejlesztés helyett.

A miniszter megfogalmazása szerint vége van annak az időszaknak, amikor a magyar gazdaság csak olcsó munkaerővel, alacsony technológia mellett képes teljesíteni. Ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológia trendváltás, akkor magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie - mutatott rá.

Most a magyar gazdaság úgy teljesít, hogy az európai uniós forrásokat ki lehet egészíteni hazai pénzügyi lehetőségekkel is az uniós szabályozási rendszeren belül - mondta Lázár János. Úgy vélte, a következő években nagy viták lesznek lesz arról, hogy a nemzetgazdaságoknak lesz-e lehetőségük nemzeti támogatásokra, adókedvezmények igénybe vételére hazai költségvetésből. Megjegyezte: ha nem lett volna a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja 2010 után, akkor a magyar gazdaság behozhatatlan hátrányba került volna.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, hogy a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban elengedhetetlen a versenyképesség javítása, és ebben az uniós források kulcsjelentőségűek. Emlékeztetett, az MKIK már a tavalyi gazdasági évnyitón feszegette a bérfelzárkóztatási program szükségességét. A kamara fontosnak tartja, hogy a kkv-k hatékonysága, termelékenysége a következő években úgy javuljon, hogy elbírja a bérfelzárkózás jelentette kihívást - emelte ki.

Az MKIK elnöke megjegyezte: szomorúan nézik azt, ami az olimpia körül zajlik, hiszen a játékok megrendezése 2020 után  motorja lehetne a magyar gazdaságnak, ezt sokan át sem gondolják. Fontosnak tartják a vállalkozók azt is, hogy a Paks II beruházás töretlenül végigmenjen, hiszen ez olyan fejlesztés lesz, amely a magyar gazdaság növekedésében meg tud jelenni - jelentette ki Parragh László.

A kamara elnöke beszámolt arról, a napokban Budapesten tartották az európai kamarák elnökségi ülését. Itt kiderült, nem minden ország mondhatja el magáról, hogy a gazdaság és a politika között működő párbeszéd van, és a vállalkozókkal folytatott egyeztetésen elhangzottak megjelennek a szabályozás szintjén is - mondta Parragh László.