Az indítványt ismertető államtitkár hangsúlyozta, hogy a Magyarországot is sújtó klímaváltozás hatásai kiemelten érintik a mezőgazdaságot. A kockázatok növekedése miatt veszélybe kerülhet a lakosság biztonságos élelmiszerellátása, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell a megelőzésre és a kockázatkezelésre helyezni - tette hozzá. Ennek szellemében jött létre 2012-ben a kétpilléres, agrárkárenyhítésből és a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásból álló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer - hangsúlyozta az államtitkár.

A most javasolt főbb változtatásokat ismertetve az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer kiépítését említette az államtitkár. Arra is kitért, hogy a 15 százalékos üzemi szintű termelési értékcsökkenési limit komoly szűrőként funkcionál, mert az így a kifizethető kárenyhítő juttatások sokszor elmaradnak a termelők kárától. Emiatt az eddig használt üzemi szint helyett a károsodott növénykultúra szintjére tervezik levinni a 15 százalékos termelési értékcsökkenési limitet - közölte. Azt is javasolják, hogy bővítsék ki az aszálydefiníciót annak érdekében, hogy a nyári hősokk miatti károkat is kompenzálni lehessen - mondta végül az államtitkár.

Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy jelenleg olyan kétpilléres kockázatkezelő rendszer működik, amely európai szinten is jól vizsgázott. Az előterjesztés egyik célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítése az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszerrel - mondta a politikus. Az országos rendszer a tervek szerint 2018. májusában indul majd el - közölte.

Harangozó Gábor (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a hazai kockázatkezelő rendszer létrehozását gyakorlatilag az egész parlament támogatta, mert ezzel is segíteni lehetett a mezőgazdasági termelők jövedelemstabilitásának biztosítását. Az ellenzéki képviselő egyetértett a javaslatban foglaltakkal, de a mostani előterjesztés hiányosságaként említette, hogy az uniós vidékfejlesztési alap szabályozása alapján a mostani indítványban foglaltaknál is nagyobb segítséget lehetne adni.

Az indítványt támogató Földi László (KDNP) azt mondta, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás kiszámíthatatlanná tette az időjárást, ezért hatékony kárenyhítési rendszert kell létrehozni. Hozzátette, hogy ennek érdekében a törvényjavaslat megreformálja az eddigi kockázatkezelési rendszert.

Magyar Zoltán (Jobbik) is támogatásáról biztosította a javaslatot, amelyet előremutatónak nevezett. Örömét fejezte ki a kárenyhítési rendszer tervezett változtatásai miatt, azt viszont bírálatként említette, hogy a pártjuk már évekkel ezelőtt nyújtott be hasonló javaslatokat, de akkor azokat nem fogadta el a Ház. Ellentmondásosnak nevezte, hogy miközben 24 milliárd forint megmaradt a rendszerben, a családi gazdálkodók folyamatosan jelzik, hogy nem kaptak kompenzációt az őket ért kár miatt.

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy 2020 után megváltozhat az uniós agrárpolitika, és ezzel együtt a támogatási rendszer is. Problémásnak nevezte, hogy a most kiépítendő rendszer viszont nem szolgálja a klímaváltozásra való felkészülést. Az LMP a célokkal és néhány intézkedéssel egyet tud érteni, de az intézkedéseket összességében elégtelennek tartja - jelentette ki.

Czerván György államtitkár a vita végén megköszönte a támogatást, és megállapította, hogy konszenzus van az alapvető célban a pártok között.