A hamisított növényvédő szerek forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés nagysága 1,3 milliárd euróra becsülhető, ami az ágazat forgalmának 14%-át jelenti. Amennyiben a beszállítókra gyakorolt közvetett hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a forgalmat érintő veszteség éves szinten már 2,8 milliárd euróra tehető a 2009-től 2014-ig tartó időszakban. A jelentés szerint az elmaradt forgalmon felül közvetlenül az iparágban 2600-zal, míg az egyéb kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve összesen 11 ezerrel kevesebb munkahely állt rendelkezésre a hamisítás miatt.
Jelenleg a szektor több mint 600, legálisan működő cégét veszélyezteti a hamisítás, amelyek kétharmadát, továbbá a forgalom 38%-át a kis-és középvállalkozások adják. Magyarországon a hamis növényvédő szerek évi 7 milliárd forint kiesést okoznak, ami a teljes forgalom csaknem 17 százalékát és az unióban regisztrált hamis szerek 1,7 százalékát jelenti.
A hamisított növényvédő szereknek emellett az emberi szervezetre nézve is súlyos egészségkárosító hatásuk lehet.
– A vegyszerek olyan veszélyes és toxikus szennyezéseket, ellenőrizetlen melléktermékeket is tartalmazhatnak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak. A betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, továbbá szennyezik a talajt és az ivóvizet – mondta el a jelentés hazai vonatkozásai kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. – A helyzetet csak súlyosbítja, hogy mérgezés esetén a hamis növényvédő szereknél nem ismertek az ellenszerek.
A tanulmány egy két évvel ezelőtti magyar vonatkozású bűnesetről is említést tesz: a hamburgi hatóságok által lefoglalt konténerben több mint 5 tonna, tiametoxamként feltüntetett hamis szert foglaltak le 590 ezer euró értékben. A Sanghajban feladott szállítmány célállomása Magyarország volt és csak a német hatóságoknak köszönhetően nem érte el a hazai piacot. Az eredeti tiametoxam egyébként egy rovarölő szer, amely többek között a tetvek, növényevő darazsak, termeszek és leveleket fogyasztó lárvák ellen nyújt védelmet.
– A különböző növényvédő és gombaölő szerek, rovarirtók hamisítása régóta a szervezett bűnözés része, ezért ha nem akarunk további egészségkárosító hatásokkal és anyagi károkkal szembesülni, akkor az Európai Unió és a tagállamok határozott és egységes fellépése mellett arra is szükség lesz, hogy a felvásárlók hozzáállása jelentősen megváltozzon – tette hozzá Németh Mónika. – A hamisított termékek használata során előforduló károkért a hamis szerek forgalmazói és a nem kellően körültekintő felhasználók egyaránt felelőssé tehetőek.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentése itt elérhető.