A leveles zöldségek – a saláták és a káposztafélék – a leginkább hidegtűrők, így ezek hazai változatai már március legvégén megjelennek a piacon – mondta az agrárszektor.hu-nak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Bár most késhetnek a korábbi hideg miatt, de valószínűleg a kertészek úgy időzítették az ültetéseket, hogy húsvét hetére legyen árujuk, mert akkorra várnak piaci felfutást.
Így húsvétig nem lehet számítani arra, hogy visszatérnek a tavalyihoz hasonló, alacsonyabb zöldség- és gyümölcsárak a boltokba. Ledó Ferenc szerint április közepéig még minden bizonnyal drágábban vásárolhatunk, hiszen kevesebb lesz az áru, kisebb a kínálat, és az ünnep is árfelhajtó hatású. Utána viszont – a tapasztalatok szerint – visszaesik a fogyasztás, ráadásul beköszönt az árubőség, ami letörheti a magas árakat.
Hazai paprikatermesztés egész évben van, de tömegesen csak április közepétől jellemző. A paradicsomtermelés viszont télen áll, mert ha a hőmérsékletet tudjuk is biztosítani, a megfelelő fényt nem. Ezért mindig csak decemberben van az ültetés, és az első szedések március végére esnek, így tömegesen áprilistól jelenik meg a magyar paradicsom a piacokon.
A tavasz közepére tehát a fóliasátrakban beérnek a magyar áruk, és a friss hazai zöldségek aránya felmegy 40 százalék körülire. Májusban ez eléri az 50-60 százalékot, július-augusztus között pedig a 95 százalékot (azért nem a 100-at, mert nyáron is vannak speciális, itthon nem megtermelhető zöldségek). Magyar saláta, karalábé, paprika egyébként már ma is van valamennyi, és lassan lesz hazai paradicsom is, de ezek egyelőre csak az összfogyasztás 10-20 százalékát tudják kielégíteni.
A magyar termékek májustól novemberig uralják a hazai piacot, a legtöbb importtermék pedig január-februárban jelenik meg, hiszen nálunk minimális télen a termelés, mert kevés termálvízzel fűtött üvegházunk van, ahol zöldséghajtatás folytatható. Az ilyen extrém árdrágulások idején látszik, mennyire fontos volna a zöldségek, gyümölcsök áfáját csökkenteni. Nem mindegy ugyanis, hogy 3-400 forintos nettó árra teszik rá a 27%-os adót, vagy 700 forintra – emelte ki Ledó Ferenc.
Biztató, hogy az igényesebb kultúrák (paprika, paradicsom, uborka, cukkini) nem fagytak meg, így a melegebb idő hatására „összeszedhetik magukat”. Ugyanakkor a jégsaláta, illetve a déli országokban jórészt szabad földön termesztett több más növény részben megfagyott. Igaz, hogy ültettek a helyükre újakat, ám a salátaféléknek 30-40 nap kell az ültetéstől a betakarításig, tehát időbe telik, mire tömegével megjelennek a piacon.
Dél-Spanyolországból paprika, paradicsom, leveles zöldségek, saláta- és káposztafélék érkeznek hozzánk a téli időszakban. Dél-Olaszország (elsősorban Szicília), illetve Észak-Afrika (főként Marokkó) szintén fontos beszerzési forrásaink a fent említett friss árukból. Paprika télen Jordániából és Egyiptomból is nagyobb mennyiségben érkezik. Április-májusban már a holland termékek is felbukkannak hazánkban, leginkább a paradicsom, kaliforniai paprika és bizonyos salátafélék. Amikor pedig elindul a dinnyeszezon, előbb görög és spanyol görögdinnye kapható nálunk, egyfajta szezonnyitóként a június második felében megjelenő magyar dinnye előtt.
A mostani téli áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, mivel az olasz, spanyol és észak-afrikai termelők növényeinek jó része megfagyott. Ez természetesen nálunk is érezteti hatását, ugyanis a friss zöldségek 90-95 százaléka jelenleg importból származik, és majd csak a tavasz végére fordul át a trend a magyar termékek javára.
A zord időjárás miatt bizonyos zöldségekből 50-60 százalékkal kevesebbet kapott Európa, mint egy évvel korábban. A szűkösebb kínálat hatására megemelkedtek az árak, amelyeket a kisebb pánikhelyzetek is hajtottak felfelé. Például az, amikor Angliában a Tesco fejadagokat vezetett be, vagyis elkezdte szabályozni, mennyi jégsalátát vehet egy vásárló. Ez természetesen nálunk is további drágulást idézett elő – elemezte a helyzetet Ledó Ferenc.
Az árak még mindig lényegesen magasabbak, mint tavaly ilyenkor, bár némi enyhülés már érzékelhető. Míg január-február fordulóján akár 150-200 százalékos emelkedést érezhettünk az előző évhez képest, most ez 30-50 százalék közt megállt, mert az észak-afrikai termelőktől sok mindent pótolni tudunk. Április első felére várható, hogy visszazökkenünk a normál kerékvágásba.
A szakember addig is a jól tárolható növényeket (alma, gyökérzöldségek, hagyma, sárgarépa, káposztafélék) ajánlja a frissek helyett, hiszen a fogyasztók ezekből is hozzájuthatnak a megfelelő mennyiségű vitaminokhoz és rostanyagokhoz a téli időszakban. A fagyasztott vagy konzervtermékek is ma már szinte ugyanazt a beltartalmi értékeket képesek produkálni, mint a friss zöldségek és gyümölcsök.
Ezek ára ráadásul nem változott, hiszen a nyári betakarításból készítették őket. A tárolt növényeké sem emelkedett, sőt a hagymaféléké még csökkent is tavalyhoz képest, mert az elmúlt évben túltermelés volt belőlük az Európai Unióban, ezért most mindenki próbálja eladni, hogy ne kelljen a végtelenségig tárolnia.
