Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese a lapnak elmondta, bár Magyarországon már sikerült rendet tenni e téren, az exportpiacokon viszont továbbra is gondot okoz az ázsiai méz jelenléte. Az uniós polgárok többsége eddig nem volt tisztában azzal, hogy mézkeverék címén valójában hamis terméket vásárol.
Lesújtó eredménnyel zárult az Európai Unió kiemelt mézpiaci ellenőrzése, a minták több mint húsz százalékáról derült ki, hogy hamisítvány. Az eredményeket látva az Európai Bizottság egy központi mézadatbank létrehozását tervezi. A brüsszeli testület szerint a különböző mézfajták, a cukorszirupok és a méhek etetőanyagainak összegyűjtése segíthet abban, hogy a jövőben könnyebben kiszűrhetővé váljanak a hamis termékek.
Az EU Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága azt követően indított eljárást, hogy a termelők – köztük magyar méhészekkel – 2015 végén Brüsszelben és Budapesten is arra hívták fel a figyelmet, hogy a polcokra nem természetes eredetű, ázsiai mézek kerülnek. – A hazai méztermelők érdekében az agrárkormányzat a nemzetközi fórumokon is lépéseket tett, az uniós vizsgálat is a magyar fellépés eredményének köszönhető – mondta a Magyar Időknek Nagy István, a földművelésügyi tárca miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára.
Az ellenőrzésben minden uniós tagállam részt vett, sőt Norvégia és Svájc is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az uniós hatóság összesen 2264 mézmintát vizsgált meg, a termékek 45 százaléka kiskereskedelmi forgalomból származott. A kiemelt ellenőrzés két részből állt. Az első körben hagyományos módszerekkel vizsgálták meg a mézeket a tagállamok élelmiszerlánc-biztonsági hatóságai, összehasonlítva a pollenek összetételét, az érzékszervi tulajdonságokat és a cukorösszetételt. Az előzetes kiértékelés alapján a 2264 minta 15 százaléka bizonyult hamisnak.
Mivel a kifogásolható termékek gyakran úgy érkeznek az unió területére, hogy a hamisított árut természetes mézzel keverik össze, a hatóságok a hagyományos módszerekkel nem tudják kimutatni a csalást. Ezért azokat a mintákat, amelyek cukorösszetétele átment az első körös szűrőn, újabb ellenőrzésnek vetették alá. A tagállami hatóságok a mintákat továbbították az Európai Bizottság közös kutatóközpontjába (JRC). A központi mézlaboratóriumban ezt követően megközelítőleg 900 mintát ellenőriztek a legmodernebb eszközökkel, így összesen 127 termék esetében merült fel a hamisítás gyanúja. A tagállamokból beküldött 2264 mintára vetítve ez 5,6 százalékot jelent.
A lap megtudta, a magyar hatóság 74 mézminta összetételét vizsgálta, ebből a hagyományos módszerek segítségével 14 terméket szűrtek ki, a bizottság laboratóriumába pedig 49 mintát továbbítottak. A különleges eljárásoknak köszönhetően tizenegy mézmintáról nem tudták bebizonyítani, hogy természetes. Egy román eredetű repceméz esetében például hamisítást igazoló idegen cukor jelenlétét mutatta ki a JRC.
Magyarországon egyébként – a 2015-ös tiltakozó akciók hatására – mára szinte eltűntek a kínai mézek a polcokról, a helyüket pedig kiváló minőségű magyar áru vehette át. Nagy István szerint mindez az elmúlt időszak kiváló hatósági munkájának, a szigorú ellenőrzéseknek köszönhető.
– Magyarországon tényleges sikert értünk el ezen a területen, az exportpiacokon viszont továbbra is gondot okoz az ázsiai méz jelenléte. Az uniós polgárok többsége nincs tisztában azzal, hogy mézkeverék címén valójában hamis terméket vásárol – hívta fel a Magyar Idők figyelmét a miniszterhelyettes.
Mivel a magyar termelésnek csupán harmada vagy negyede fogy el a belső piacon, a hazai méhészeteknek nagy problémát jelent, hogy a kínai mézdömping miatt nehezebben tudják eladni termékeiket külföldön. A silány minőségű termékek az árakat is leverik, 2016-ban az akácméz felvásárlási ára például egy év alatt a felére esett.
A miniszterhelyettes szerint a mostani vizsgálati eredmények is felhívhatják az uniós lakosság figyelmét arra, hogy a boltokban mézkeverékként árult termékek jó része a természet helyett vegyi üzemekben készült.
