A moníliagomba pusztító fertőzése a csonthéjasok virágzásának időszakában kezdődik. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) elnöke, Tarcali Gábor a Magyar Hírlapnak elmondta: a monília rendkívül agresszív kórokozó, a gomba spórája megfertőzi a virágokat, hajtásokat, amelyek elhervadnak, elszáradnak, akár az egész fa elpusztulhat. A betegség minden évben jelentős károkat okoz a cseresznye-, meggy-, kajszi- és őszibarack-, valamint a szilvaültetvényeken. A moníliafertőzés elterjedésének különösen kedvez a ködös, nedves, csapadékos időjárás.
A csonthéjasokban virágzáskor felszívódó gombaölő szerrel (pl. tebukonazol vagy prokloráz hatóanyag) szükséges védekezni a moníliával szemben. Ha ködös, csapadékos az idő, akkor háromszor is kell permetezni, a virágzás kezdetén, tömeges virágzáskor és sziromhulláskor is. Verőfényes időben elég ezt kétszer megtenni. Aki nem megfelelően védekezik, bizony jó eséllyel búcsút inthet gyümölcstermése egy részének. A védekezés fontos részét képezi az is, hogy a tavalyi évről a fán maradt, moníliával fertőzött, elrothadt gyümölcsöket, az úgynevezett gyümölcsmúmiákat, illetve az elszáradt ágrészeket távolítsuk el, metsszük le, így is csökkentve az újrafertőződés esélyét.
Az elkövetkezendő napokban már rügypattanás várható gyümölcsöseinkben. Az NMNK elnöke hangsúlyozta: most még, a rügypattanás előtt el lehet végezni a lemosó permetezést réztartalmú gombaölő szerrel, ami nagymértékben segít a védekezésben, jelentősen gyéríti az áttelelő kórokozókat, állati kártevőket. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy virágzáskor a rézkészítmények már nem használhatók, kárt okoznak a fának, megperzselik. Egyébként a rézzel történő lemosó permetezés kiváló hatású a gyümölcsfák olyan betegségei ellen is, mint az almafa-varasodás, a baktérium által okozott tűzelhalás vagy az őszibarack tafrinás levélfodrosodása. A tavaszi időszakban a réztartalmú gombaölő szerek használata nagyon ajánlott a szőlőt támadó peronoszpóra ellen is, de a lisztharmat ellen ez nem hat, ott kéntartalmú hatóanyagot lehet használni.
Tarcali Gábor megjegyezte: a rügypattanás előtti, lemosó permetezés során érdemes olyan készítményt használni, amely a réz mellett olajat is tartalmaz. Az olaj ugyanis filmréteget képez a fán, így a különböző rovarok, pajzstetvek, levéltetvek, atkák áttelelő képletei megfulladnak. A pajzstetvek a gyümölcsfák veszélyes kártevői, például az almát szívogatják, tönkreteszik a hajtásokat, a fa kérgén, levelén, termésén csúnya, pirosas „lázfoltokat” okoznak, ezáltal a gyümölcs minősége is számottevően romlik.
Az NMNK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a levéltetvek olyan kórokat terjesztenek, mint a vírusbetegségek, csonthéjasok esetében szilvahimlő vagy kajszihimlő. A vírusok akár harminc-negyven százalékos terméskiesést is okozhatnak. A vírus miatt a fa állapota folyamatosan romlik, a kegyelemdöfést később egy gombás megbetegedés vagy egy baktériumfertőzés adja a legyengült fának. A levéltetvek az egyik fáról a másikra repülve hurcolják át a vírust. Csak a megelőzés segíthet, ha a fertőzés megtörtént, nincs hatékony ellenanyag. Ezért rendkívül fontos, hogy egészséges legyen a szaporítóanyag, a facsemete.
