Hozzátette: a szektor teljesítményét a baromfi ágazat növekedése húzta, mivel a "klasszikus" (sertés és marha) hússzektor növekedése csak alig valamivel haladta meg az 1 százalékot. A húskészítmények gyártása ugyanakkor 6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.
Az ágazat árbevétele 2016-ban elérte a 717 milliárd forintot. Ebből a baromfi ágazaté mintegy 290 milliárd, a sertés és marhahús ágazaté mintegy 241 milliárd, míg a készítmény-gyártásé mintegy 184 milliárd forintot tett ki.
Húsvétkor fogy el a füstölt áruk mintegy harmada 6-8 ezer tonna, amelynek fele-kétharmada a sonka - mondta a Hússzövetség társadalmi elnöke.
Éder Tamás kiemelte: tavaly a sertésvágásszám elérte a 4,6 milliót, ami mintegy 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A vágásszám három év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt, ami az ágazat egyértelmű fehéredését jelzi az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének eredményeként. A statisztikailag nyilvántartott sertésállomány nem növekedett, illetve némileg még csökkent is, most 2,8 millió. A kocák száma tavaly 176 ezer volt, ami több mint 3 százalékkal kevesebb volt a tavalyelőttinél.
Megjegyezte: a múlt év eleji áfa-csökkentés 17-18 százalékos fogyasztói árcsökkenést hozott. Az élősertés ára 2016. áprilistól azonban jelentősen emelkedett. Január-szeptemberben az emelkedés mértéke a magyar piacon 30 százalékos volt, míg tavaly január-decemberben az áremelkedés 20 százalékot tett ki. Az élősertés árának növekedése az idén is tovább tart - egy év alatt mintegy 100 forintot emelkedett az élősertés ára kilogrammonként. Napjainkban az élősertés ára kilónként 410-420 forint körül van, így az ára az idén már az 5 éves átlag fölötti.
Közölte, tavaly ugyanakkor a sertéshús fogyasztói ára január-decemberben - húsrészenként eltérően - átlagosan csak 4-6 százalék között emelkedett a Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint. Mivel az önköltség - például az alapanyag ára és a munkabér is nő - elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelkedése. Arra azonban a Hússzövetség társadalmi elnöke nem kívánt válaszolni az MTI-nek, hogy a fogyasztói árak átlagosan mennyivel emelkedhetnek, mondván: "ez nem az ő tiszte".
A húsvéti sonka vásárlásáról elmondta: olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg mindenki az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott. Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, senki ne vásároljon - tette hozzá.
Közölte, a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található, a kilónként 800-900 forintos gyorsérlelt, főtt sonka, és a 2000 forint feletti parasztsonka nem ugyanaz a termék. Vásároljon mindenki legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket - ajánlotta Éder Tamás.
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most ellenőrzi azokat az élelmiszereket - így a sokát és más füstölt árukat is -, amelyek az ünnepi asztalra kerülnek. A március 20-án elrendelt ellenőrzés húsvétig tart. Az eddig végzett ellenőrzésnek még nincs összesített előzetes eredménye - jegyezte meg az államtitkár.
Hozzátette: a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait módosították, szigorították a húsokra, a húskészítményekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a vásárlók az eddiginél is jobb minőségű árukat vehessenek az élelmiszerboltokban. Például ennek érdekében emelték meg több terméknél is az előírt minimális hústartalmat, és szabályozták a parasztsonkára vonatkozó előírásokat is, csökkentették például a sótartalmat. A változások döntő hányada ez év augusztus elsején lép életbe, de a sonkákra és füstölt árukra vonatkozó előírásokat már ez év január 1-től kell alkalmazni. Éppen azért, mert ezeknek a termékeknek nagy hányadát már húsvétkor is fogyasztják az emberek - mondta Zsigó Róbert.
