Jelentős érdeklődésre számít a termelők részéről az új szőlőtelepítések kapcsán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az elmúlt évben életbe lépett európai uniós szabályozásnak köszönhetően a gazdálkodók új területeket is bevonhatnak a szőlőtermelésbe, korábban csak a kivágott ültetvény újratelepítésre kaphattak engedélyt a termelők. A telepítési igényüket április elsejétől jelezhetik a szervezet felé.
Brazsil Dávid, HNT főtitkára lapunknak elmondta, a jogszabályok szerint évente az előző évben megállapított összes hazai szőlőterület egy százalékával lehet növelni az ültetvények nagyságát hazánkban, ez az idén országos szinten 642 hektárt jelent. Az előzetes várakozások szerint a szőlősgazdák a teljes keretet kimerítik majd.
Jelezte: egyetlen borvidéknek sincs önálló kvótája, a gazdák az országosan meghatározott területnagyságra pályázhatnak. Mivel a szervezet túljelentkezésre számít, ezért kezdeményezték a Földművelésügyi Minisztériumnál, hogy a kérelmek elbírálásakor előminősítési rendszert vezessenek be.
Így a beérkezett kérelmeket hármas szempontrendszer alapján rangsorolják majd. Plusz pont jár például azoknak, akik a borvidéki átlagnál magasabb termőhelyi adottságú területre telepítenék ültetvényüket, illetve a kormány agrárpolitikájával összhangban a kis- és közepes vállalkozásokat is előnyben részesítik a kérelmek elbírálásánál. Szintén plusz pont jár, ha az ágazati stratégiának megfelelően olyan fajtára kérnek telepítési engedélyt a gazdák, amely szerepel az adott borvidék által összeállított listán.
A borvidékek jellemzően a helyi termesztési feltételekhez alkalmazkodott, magas minőségi potenciálú fajtákat választották ki. A HNT honlapján szereplő dokumentum szerint minden esetben három fajta szerepel a listán. Badacsonyban például olaszrizling, szürkebarát, illetve rózsakő termesztésére koncentrálnak a szőlőtermelők, míg Villányban a cabernet franc, a kékoportó és a kékfrankos került a preferált fajták listájára.
A szervezet a Miniszterelnökséggel együtt most azon dolgozik, hogy a jövőben európai uniós forrást is igénybe tudjanak venni a gazdálkodók a szőlőtelepítéshez. Az agrár-vidékfejlesztési államtitkárság jelenleg Brüsszellel egyeztet arról, hogy Magyarországon elsőként az uniós tagországok közül az új telepítési engedélyek után is tudjon vidékfejlesztési támogatást fizetni.
Brazsil Dávid szerint ez az elvi lehetőség is növeli a gazdák körében a fejlesztési kedvet. A szőlőtelepítés ugyanis nagyon költséges beruházás, az első három-négy évben csak költ rá a tulajdonos, bevételt nem termel az ültetvény. Ezért is jelentene nagy segítséget a termelőknek, ha a saját forrás mellett európai uniós támogatást bevonhatnának a beruházás finanszírozásába.
– Reméljük, hogy a Vidékfejlesztési program ez irányú módosítása elnyeri Brüsszel tetszését, így hamarosan elérhetővé válik a szőlőtermelőknek az uniós támogatás – jegyezte meg.
A kérelmeket április végéig lehet benyújtani, azokat május végéig összesíti a HNT. Ezt követően júniusban megkapják az engedélyeket a termelők, ősszel pedig megkezdődhet a munka a kiválasztott területeken. Azon gazdálkodók, akik a rangsorolás alapján kevesebb pontszámot értek el, az engedélyt az igényelt területek nagyságához képest arányosan csökkentett területre kapják meg. Ha a mérséklés a kért területnagyság felét eléri vagy meghaladja, a hegyközségi tagok minden következmény nélkül visszavonhatják a kérelmüket.
Az új telepítési engedély minden esetben három évig használható fel.
