Nagyon felhígult a szakma a rendszerváltás óta, állítja Demeter László méhész, aki a Kossuth Rádió Napközben című műsorában egészen odáig ment, hogy kijelentette: nagyobb károkat okoztak a dilettánsok, mint a klímaváltozás. Megjegyezte: érthető módon sokan belemenekültek ebbe a kecsegtető szakmába, mert 5-6 hónapnyi kemény munka után jut idő „az emberi életre”.
Szerinte a probléma gyökere, hogy az emberek, miután rájöttek, hogy a méhészet is egy nehéz szakma, gyakran magukra hagyták a kaptárakat.
– Ezekből szedik össze a betegségeket a méhek, melyek képesek száz négyzetkilométeres területet is berepülni – mondta el Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter szerint ez áll annak a hátterében is, hogy a méhcsaládok harmada elpusztult az elmúlt hónapokban.
Jelenleg bárki csak úgy belefoghat a méhészkedésbe, egyedül az van meghatározva, hogy hova nem lehet kaptárt telepíteni, például iskola közelébe. Bross Péter hozzátette, ezzel szemben a halászathoz és vadászathoz is vizsgát kell tenni, míg a méhészkedést legtöbbször csak hobbiként űzik. Ezért a szakma kötelező vizsgához kötné, azt hogy valaki belefogjon a méhészetbe. Jelenleg is folynak a tárgyalások a tárcával a rendeletről, mely az ősszel léphet életbe, Bross Péter szerint.
Akácvirágtól függ a termés
Ha az elmúlt napok szélsőséges időjárása miatt elfagy az akácvirág, ami a magyar méhészet fő nektár forrása, akkor rossz méztermés várható az idén. A károkat még nem mérték fel - mondta Takács Ferenc méhész pénteken, az M1 aktuális csatornán. A szakértő hozzátette, hogy a mostani időszak a repce virágzás időszaka is, ezért a repceméz termésre biztosan kihat a szélsőségesen rossz időjárás.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a méz minősége ugyanakkor nem függ össze az időjárással, tehát ha a méhek ki tudnak menni és be tudják hozni a nektárt, akkor kiváló minőségű lesz a méz. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a hőmérséklet nem éri el a 10 Celsius-fokot, a méhek nem hagyják el kaptárt.