A 2017. március 21-29. között, az ország hat helyszínén (Miskolcon, Szekszárdon, Kecskeméten, Budaörsön, Győrben és Keszthelyen) megrendezett regionális fórumokon összesen több mint négyszázan vettek részt.

Az érdeklődők megismerhették a szőlő fás részeinek elhalásához vezető gombabetegség-együttes, az ESCA kiváltó okait és jellemzőit. A beteg tőkék nem gyógyíthatók, ezért kiemelt jelentősége van a megelőzésnek, amit az egészséges szaporítóanyag használatával tudunk biztosítani. Fontos a szaporítóanyag előállítás során a növényvédelmi és higiéniai módszerek alkalmazása.

Jelenleg még nem belátható, hogy mekkora veszteségeket képes okozni a szőlő aranyszínű sárgaság karantén betegség (Flavescence dorée), de most lehet és kell tenni ellene. A betegség terjedésének megakadályozására a NÉBIH által kidolgozott védelmi program része az elhanyagolt ültetvények elleni fellépés, a betegséget terjesztő kabócák elleni védekezés, valamint a védekezésre igényelhető megemelt támogatás. A NÉBIH honlapján elérhető a védekezés pontos időzítését segítő térkép, amelyen nyomon követhető a kabóca előfordulása, fejlődése és egyedszáma, valamint megtalálható az engedélyezett növényvédő szerek listája. 

• http://portal.nebih.gov.hu/-/szolo-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree
• https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap

A dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) az utóbbi néhány év alatt terjedt el a Dunántúl délnyugati részén. A védelemhez nem elég a célzott permetezés, fontos a lehullott burokmaradványok megsemmisítése is.

Magyarországon először 2012-ben azonosították, de 2016-ban Nógrád megyében, málnában már 90%-os kárt okozott a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii). A bogyósoknak, valamint a cseresznyének és a meggynek várhatóan nagy jelentőségű károsítója lesz, különösen a hűvösebb, csapadékosabb években. Kevésbé veszélyeztettek a nyár közepéig betakarítható gyümölcsfajták. A termelői félelmekkel ellentétben a szőlőben nem kell számolni a muslica komoly kártételével, de a szürettel való késlekedés növeli a károsítás veszélyét.

A többek között a szőlőre és a csonthéjasokra komoly fenyegetést jelentő Xyllela fastidiosa karantén baktérium már megjelent Európában. A magyar növényvédelmi szervezet komoly erőfeszítéseket tesz a kórokozó behurcolásának megakadályozására, az esetleges előfordulás korai észlelésére. A NÉBIH fokozott ellenőrzést indított a károsító terjedésében nagy szerepet játszó dísznövény kereskedelemben. Emellett igyekszik tudatosítani a „zsebimporttal” járó kockázatot is.

A NAK bemutatta a termelők rendelkezésére álló, általa létrehozott és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felderítési adatain alapuló növényvédelmi előrejelző portált és fejlesztésének céljait. A hetente frissülő szolgáltatás ingyenesen elérhető, országos lefedettségű, támpontot nyújt számos szántóföldi és kertészeti kultúra növényvédelmi kezeléseinek megtervezéséhez.

Az előadásokból kitűnt a termelői tudatosság fontossága a nagy veszteségeket okozó károsítók terjedésének megelőzésében, mind az egészséges szaporítóanyag használatot, mind a védekezést tekintve.

A szakmai előadások anyagai a NAK honlapján érhetőek el.