Több tényező, köztük a súlyos munkaerőhiány hátráltatja az ültetvénytelepítéseket a kertészetekben – mondta a Magyar Időknek Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB elnöke. A szakember szerint május végétől, június elejétől alig találnak embert a gazdák a betakarítási munkák elvégzésére, szó szerint lasszóval kell levadászniuk a dolgozni akarókat, hozzáértő munkaerőt pedig még ennél is nehezebb találni. – A gyümölcstermelésnél 15-20 évre kell előre gondolkodni, ezért most inkább a kivárás jellemző a gazdák körében – fogalmazott a szakember.
Bár a jelenlegi, 2020-ig szóló Vidékfejlesztési Programban erre a célra mintegy 19 milliárd forint áll rendelkezésre, eddig a keret alig több mint kétharmadára érkezett pályázat. Ennek oka Ledó Ferenc szerint az, hogy az öntözésfejlesztéshez kötött támogatást nehezen tudják igénybe venni a gazdák, mivel a beruházáshoz szükséges vízjogi engedélyeket nagyon körülményes beszerezni. Hosszú idő telik el a kérelem benyújtásától kezdve, mire egy termelő megkapja a dokumentumot, miközben a szükséges szaporítóanyagok beszerzéséről is gondoskodnia kellene.
– Bár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB is azon dolgozik, hogy megkönnyítse a néhány hektáron termelő, kisebb gazdaságok dolgát, sokan így sem mernek belevágni a fejlesztésbe – emelte ki Ledó Ferenc. Majd megjegyezte: reméli, hogy a vízjogi kérelmek ügyintézésében is előrelépés történik, addig ugyanis nem lehet növelni a kertészetekben az öntözött területek nagyságát, holott erre nagy szükség lenne az ágazatban. A szakember szerint jelenleg a gyümölcsterületeink 15-20 százalékán használnak öntözőberendezéseket a termelők, ezt az arányt 70-80 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy versenyképesen tudjanak gazdálkodni.
Az eddig benyújtott, mintegy 13 milliárd forint értékű pályázat és a hozzákapcsolódó ugyanekkora összegű önerő – átlagosan 5-8 millió forintos hektáronkénti beruházási költséggel számolva – 400-500 hektár ültetvény telepítését teszi lehetővé. Ez azonban nagyon kevés, ahhoz ugyanis, hogy az egyre inkább elöregedő gyümölcsösök belátható időn belül megújuljanak, évente 4000-5000 hektár beruházásra lenne szükség. – A legnagyobb gond az, hogy a mai gyümölcsöskertek csupán 25-30 százaléka tudja felvenni a versenyt a lengyel vagy az osztrák termelőkkel – jegyezte meg.
A fent említett két ok mellett a feketekereskedelem magas aránya is visszaveti a fejlesztési és pályázási kedvet. Azok a termelők ugyanis, akik uniós támogatásból újíthatják meg a kertészetüket, ezt követően olyan szűrő alá esnek, amely nem engedi, hogy a szürkezónában tevékenykedjenek. Bár ez önmagában örvendetes lenne, ám így a jelenlegi, 27 százalékos áfakulcs mellett nem vehetik fel a versenyt azokkal, akik a terményeik egy részét továbbra is feketén értékesítik. Ma már nincs olyan termelő, aki csak feketén ad el, a legtöbben a termés egy részét adják el így, a másik része után pedig rendesen adóznak. Ezt azonban záros határidőn belül meg kell szüntetni, mivel épp azokat lehetetlenítik el, akik próbálnak tisztességesen működni. Ehhez egyrészt az ellenőrzéseket kell tovább szigorítani Ledó Ferenc szerint, az ágazatban működő feketézést azonban csak az áfacsökkentéssel lehet megszüntetni.
