A szőlő és gyümölcstermesztés nagy hagyományokkal rendelkezett Jánoshalma környékén. A képen a híres jánoshalmi gyümölcspiac látható a századfordulón. A gazdák képzésének és továbbképzésének igénye a körzetben mezőgazdasági iskola létesítését tette szükségessé. Az iskola létesítésének gondolata először 1925-ben merült fel.

Jánoshalma község 1929-ben terjesztette be a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztériumhoz iskolaalapítási igényét, melyben felajánlotta az iskola mai több mint 2 hold területét iskolaalapítási célra. A miniszter 1930-ban határozott az iskola létesítéséről, az építést 1931-ben kezdték meg és egy évvel később be is fejezték. A Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola első gazda osztálya 1933 novemberében kezdte meg tanulmányait.

Az iskola tanterve magában foglalta az összes gazdasági szaktárgyat, úgy mint növénytermesztés, állattenyésztés, üzemtan, kertészet, szőlőművelés, de kiterjedt a közismereti tárgyak (számolás, írás, olvasás) gazdasági vonatkozásaira és a házi ipar (fafaragás, kosárfonás, kefe-seprő kötés, kaptárkészítés) elsajátítására is. A képen szőlészeti gyakorlat látható 1934. november 28-án.

A gazdák kora tavasztól késő őszig tartó elfoglaltságaira való tekintettel az elméleti oktatás két éven át a téli hónapokra korlátozódott. A tanulók tavasszal visszatértek otthonukba, azonban a tavaszi és őszi időszakban az oktatók meglátogatták őket, és megbeszélték a családdal a helyes gazdasági elveket. A tanulók az otthon töltött nyári félévek alatt végzett munkájukról munkanaplót, jegyzeteket, számadást vezettek. Az iskolarendszerű aranykalászos gazdaképzés mellett tanfolyamos jelleggel ezüstkalászos gazda, szőlész-borász és méhész tanfolyamokat is szerveztek. A képen egy méhésztanfolyam végzősei láthatóak.

Jánoshalmát 1944. október 23-án érte el az orosz hadsereg, az iskola és az internátus épületébe is beköltöztek. Hadikórházat rendeztek be, sőt rövid ideig a városparancsnokság is itt székelt. 1945 nyarán távoztak az épületből.

1946-50. között kétszer változott az iskola neve, 1949-ben Állami Mezőgazdasági Leányközépiskola, majd Állami Mezőgazdasági Gimnázium lett. A képzési idő ebben az időszakban négy év, mely érettségi vizsgával zárul. A lányok a gyakorlatok keretében művelték a szőlőt, gyümölcsöst, kitűnő konyhakerteket létesítettek.

A 40-es évek végén, 50-es évek elején megkezdődött a központi irányítású gépesítés a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság gépesítésével sok jól képzett traktorosra volt szükség, a gépészet lett a képzés fő iránya, és több évtizeden keresztül ez volt a meghatározó az iskolában.

A gyors ütemű gépesítés miatt viszonylag gyorsan kellett a sok szakember, ezért egy-egy évben ötször 8 hetes időtartamú 100-200 fős tanfolyamok indultak. Az oktatás a mai városházában folyt, az iskola és a diákotthon az elszállásolást szolgálta. A hallgatók kora 17-től 50 éves korig változott. Férfi és női traktorosokat is képeztek mindaddig, amíg kiderült, hogy az akkori traktorokon a nők egészségkárosodása igen nagy volt. Később a 8 hetes tanfolyamok mellett rövidebb időtartamúak is indultak, mert az új típusú erő- és munkagépek megjelenésével továbbképzésre volt szükség.

1957-től Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola nevet kapja az intézet, és megindul a két éves időtartamú, iskolarendszerű szakmunkásképzés turnusos rendszerben. Az oktatást katonás rend jellemezte, kötelező volt az egyensapka viselése is. Közben a traktoros és a mezőgazdasági gépszerelő tanfolyamok is folytatódtak.

Eleinte a mezőgazdasági nagyüzemekben szerveztek gyakorlatokat az iskolai oktatók, később az iskola igyekezett megteremteni a gyakorlati oktatás feltételeit saját telephelyén belül. 1972-ben alakították ki az iskolai tanműhelytelepet, melyet az átvett lokátoros laktanya területén hoztak létre. Itt több mint 16 tanműhely, gépszínek, szociális helyiségek, irodák helyezkednek el, és az oktatást szolgáló gépek, berendezések is itt találhatóak. Ebben az időszakban épült meg az új tanügyi épület, a konyha és az étterem.

Kiemelt jelentőséggel bírt a külföldi gyakorlatok megszervezése a második osztályt végzett tanulók számára. 1972 és 1978 között a brnói Zetor traktorgyárban vehettek részt szalagszerű gépgyári gyakorlaton a tanulók, majd az NDK Fortschritt Kombinát több üzemében 1982 és 1988 között. Képünkön egy ilyen külföldi kirándulás látható.

1974-ben, miközben a mezőgazdasági középfokú iskolák többnyire tanácsi irányítású váltak, a minisztérium öt szakiskolát megtartott, közöttük Jánoshalmát is, melyek között felosztotta a felnőttképzés közvetlen szervezését. Az iskola négy körzetet kapott: Bács-Kiskun megye mellett Csongrád megye, Pest megye és Budapest területén működő mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek képzési igényeit kellett felmérni és megtervezni. 1975-ben ebből fakadóan lett az iskola neve Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet. A képen KRESZ-oktatás látható terepasztal segítségével.

A képzés három szinten folytatódott. Legtöbben a betanított munkás tanfolyamokat látogatták, de stabil érdeklődés volt a szakmunkás, sőt a szakmunkás továbbképző tanfolyamok iránt is. Évente olykor két alkalommal is megszervezett traktorvezető tanfolyamokon kívül az ív- és lánghegesztő,  a nehézgépkezelő, a könnyűgépkezelő, a növényvédő- és méregraktárkezelő, az öntöző munkás, a szemestermény-szárító, majd egyre növekvő létszámmal a targoncavezető betanított munkás tanfolyam. Az iskolai tanfolyamokon, valamint a kihelyezett képzések során az iskola évente 1000-1200 különböző szintű bizonyítványt állított ki az eredményesen vizsgázók részére. A felnőttképzési igény 1987 óta, de különösen a rendszerváltást követően rohamosan csökkent.

Több mint két évtizedes hagyomány az iskolában a gépes ballagás. A felvonulásokat a gyakorlati oktatás szervezi. Az első évtizedben az iskola, és a környékbeli gazdaság gépeivel vonultak fel a tanulók, elköszönve a várostól és az iskolától. Ez a látványos felvonulás 1998-tól kibővült az otthonról, családi gazdaságokból hozott gépekkel. 2016-ban az iskola magyar rekordot döntött, a 121 felvonuló géppel 133 végzős diák vonult fel.

A rendszerváltozás országszerte gerjesztette az iskolák innovációs folyamatait. A szakmai igények módosulása miatt az általánosabb képzésre helyeződött a hangsúly. Ennek célja az új piaci igényeknek, a változó munkaerőpiacnak való megfelelés. Az iskola szakiskolai, szakközépiskolai és technikusi képzést folytat, lényegesen megnövelve az osztályok és tanulók számát. Az FVM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ 2008-ban jött létre jánoshalmai központtal, öt másik iskola integrálásával.

Forrás: 80 éves a mezőgazdasági szakoktatás Jánoshalmán, 2013.