A Fazekas Sándor miniszter és Győrffy Balázs elnök által jegyzett megállapodás megkötésére nem is lehetett volna szimbolikusabb helyet találni, mint a budapesti Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskolát, amely az ország egyik legjobb agráriskolája.
– A jövő korszerű, versenyképes mezőgazdasághoz magas szintű szakképzés szükséges, ehhez pedig össze kell hangolni valamennyi érdekeltnek és szereplőnek a munkáját – mondta a földművelésügyi miniszter.
Fazekas Sándor különösen fontosnak nevezte, hogy egy keretmegállapodás erősíti a tárca és a NAK között a munkát, s ezáltal hatékonyabbá és gyakorlatorientáltabbá válhat a szakképzés. Hozzátette: azt szeretnék, hogy az agrár-szakképző intézményekben minél több gyerek tanuljon. Emellett erősödjön a felnőttképzés is. Az agrártárca vezetője elmondta, a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció összefoglalja az agrár- és élelmiszeripar területén a fejlődés lehetőségeit, és megszabja az átalakítás irányait. Legfontosabb célkitűzése az agrár-szakképzés rendszerének megújítása az agrár- és élelmiszergazdaság sajátosságainak figyelembevételével, a duális képzés megerősítésével. A koncepció helyességét szerinte igazolja, hogy a 2016/17-es beiskolázási adatok emelkedést mutattak: a most záruló tanévben 8195-en iratkoztak be az intézményekbe, 2,7 százalékkal többen az előző évinél.
Győrffy Balázs a megállapodás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a kamarának fontos feladatai vannak az oktatásban, ugyanis a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás és a jogszabályok jelentős szerepet és felelősséget delegáltak a NAK számára a középfokú szak- és felnőttképzésben.
– Törvényben rögzített feladatunk például a középfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés ellenőrzése, a tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, ellenjegyzése, a szakmai záróvizsgákra a tagok és az elnök delegálása. Emellett a kamara szervezi a szintvizsgákat, a tanulmányi versenyeket és a mesterképzést. Ennek megfelelően éves szinten négyezer gazdálkodó szervezetnél 6500 tanulószerződés és 1000 együttműködési megállapodás gondozását látjuk el, illetve négyezer tanuló szintvizsgáztatását szervezzük meg. Tavaly több mint 1500 vizsgára delegáltunk tagokat és elnököt, ezeken közel 23 ezer tanuló adott számot tudásáról. Az idei évben pedig a tanulmányi versenyeken 18 szakmában mintegy 500 versenyző vett részt – részletezte a kamara ezzel kapcsolatos tevékenységét.
Szintén fontos lépésnek nevezte, hogy a NAK 2015 óta segíti az agrár középfokú duális képzésben résztvevő, NAK-tagsággal rendelkező gyakorlati képzőhelyeket azzal, hogy a képzést vállaló gazdálkodók igényeire alakított, teljes körű felelősségbiztosítási konstrukciót alakítottak ki, és ezen felül át is vállalják a csoportos tanulói felelősségbiztosítás évi 24 ezer forintos díját. Sőt, tavaly szeptembertől ezt a szolgáltatást kiterjesztették a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő iskolai tangazdaságokra, valamint a felsőfokú duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyekre is.
– A felsőoktatási szakképzésben, illetve a felsőoktatási duális képzésben is egyre nagyobb szerepet vállalunk annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakember-utánpótlását közvetlenül segítsük, illetve közelebb vigyük a felsőoktatási képzést a munkaerő-piac elvárásaihoz – jegyezte meg. – A hiányszakmák népszerűsítésével kapcsolatban is jelentős munkát folytatunk a pályaválasztók körében. Tolna megyében például 2015-ben sikerrel zárult a NAK szerepvállalással folytatott pék szakmanépszerűsítési program, így önálló pék osztály indulhatott a megyében. Ezt kiterjesztettük más megyékre és szakmákra is, így például a tejipariszakmunkás- és a mezőgazdaságigépész-képzésre. Emellett tagjaink visszajelzései alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a képzési rendszer átalakítására: például hogy az Országos Képzési Jegyzékből törölt gépkezelői képzés kerüljön vissza a rövid ciklusú felnőttképzésbe, vagy, hogy a korábban szétválasztott pék-cukrász képzés ismét egyesüljön. Az FM-mel együttműködve pedig most kezdtük el az Irinyi-tervhez kapcsolódóan a mezőgazdasági gépész szakmák XXI. századi követelményekhez igazítását, amelynek célja a precíziós gazdálkodás műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai alkalmazásainak bevezetése a szakképzésbe.
Fazekas Sándor ehhez kapcsolódva elmondta, hogy sikeresen lezajlott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) agrár- szakképesítéseinek 2015 tavasza óta tartó felülvizsgálata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével. Ennek eredményeként 15 szakképesítéssel bővült a mezőgazdasági képzések száma; az oktatásuk már a 2016/17-es tanévtől elkezdődött. Az egyik legjelentősebb új szakképesítésnek nevezte a kistermelői élelmiszer-előállító, és a falusi vendéglátói képesítéseket. A képzés illeszkedik a ,,termőföldtől az asztalig" elvhez. A végzettség kisüzemi élelmiszer-előállítására, értékesítésre, vagyis önellátó gazdálkodásra és vendéglátásra jogosítja fel a munkavállalókat.
A most megkötött egyezség egy keretmegállapodás, a konkrét megvalósítás a kamara megyei szervezetinek feladata. A kontraktus lehetőséget ad arra, hogy minden megyében és a fővárosban közös partnerségi együttműködési megállapodást kössenek a megyei szervezetünk az agrár szakképző iskolákkal, ehhez pedig csatlakozhatnak a gazdálkodók, agrárvállalkozások, önkormányzatok, nemzeti parkok, erdőgazdaságok, szakmai és szakmaközi szervezetek, közvetítve a szakképzésben felmerülő igényeiket.
Győrffy Balázs szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy közelebb vigyék az agrárium szereplőihez a szakképzést, és javaslataik alapján kezdeményezzük az Országos Képzési Jegyzék korszerűsítését, vagy a szakmai és vizsgakövetelmények módosítását a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz köthető mintegy 80 szakmakörben. Erre pedig, mint mondta, egy közelmúltban elvégzett munkaerő-piaci felmérés alapján komoly igény mutatkozik.
– A felmérés szerint az agrárvállalkozások jelentős része fejlődésük egyik legfőbb korlátjaként a szakképzett munkaerő hiányát látják. Véleményük szerint a pályakezdők szakmai felkészültsége és problémamegoldási készsége nem éri el a várt szintet, kevésbé rendelkeznek a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretekkel. Kiemelten fontos tehát, hogy a gazdaság szerelőinek visszajelzései, igényei megjelenjenek a képzésekben, segítve ezáltal az agrárvállalkozások versenyképességének javítását – tette hozzá.
