Népszerűnek bizonyultak a halgazdálkodási operatív program pályázatai, a mintegy 16 milliárd forintos keret jelentős részére érkezett be eddig támogatási kérelem a hazai tógazdaságoktól. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a termelési célú beruházások megvalósítására irányuló, 5,7 milliárd forintos kerettel meghirdetett felhívásra eddig 30-an pályáztak, többségében vállalkozások. A benyújtott kérelmek összege meghaladja az 1,33 milliárd forintot. Még ennél is népszerűbb volt az induló tógazdaságok beruházásait támogató program, az 1,6 milliárd forintos keret jelentős részét már lekötötték az érdeklődők. A Miniszterelnökség adatai szerint eddig 1,17 milliárd forint értékben érkeztek be pályázatok.
Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Országos Szövetségének (Mahal) elnöke a Magyar Időknek elmondta: az ágazat fejlődését a következő öt évben önerővel együtt összesen 32-35 milliárd forint ösztönzi. Erre az összegre nagy szükségük van a termelőknek, az ágazat jövedelemtermelő képessége ugyanis nagyon alacsony. A tervek szerint a támogatott beruházásoknak köszönhetően 2023-ra csaknem négyezer tonnával bővül az étkezési haltermelés hazánkban, ami értékben 7,7 millió eurót jelenthet. A szakember szerint jól eltalált pályázat volt a fiatalok, az új szereplők bevonását célzó kiírás. Szükség is van a fiatalításra az ágazatban, az alacsony jövedelmezőség miatt a haltermelés önmagában nem vonzza vállalkozó kedvű fiatalokat. Az akvakultúra fejlesztését és az új tavak létesítését célzó pályázat is eltalálta az igényeket. A néhány hete megnyílt felhívásra még bőven van lehetőségük jelentkezni az érdeklődőknek.
Németh István szerint a halfeldolgozás fejlesztését szolgáló kiírás egyelőre nem nyerte el a gazdálkodók tetszését. Ennek oka, hogy nagyon magas a minimálisan igényelhető összeg. – A problémára a szakmaközi szervezetünk felhívta az irányító hatóság figyelmét, a 15 millió forint helyett ötmillió forintos alsó határérték bevezetését javasoltuk – emelte ki. A kisebb tógazdaságok beruházási igénye nem éri el az önerővel együtt 30 millió forintra tehető fejlesztéseket. Nagyon sokan kisebb vágópontokat szeretnének kialakítani, a gazdák a saját tógazdaságuk mellé szeretnének egy kisebb tisztítóüzemet létrehozni, vagy a meglévőt szeletelőgéppel, korszerű technológiával felszerelni. A feldolgozás fejlesztésére nagy szükség lenne, ugyanis egyre csökken az élő halak iránti vásárlói igény, a vásárlók többsége szeletelt, tisztított halat szeretne vásárolni.
A szakember szerint a rendelkezésre álló 16 milliárd forintos keretet a ciklus végéig biztosan felhasználják a vállalkozások, ahogyan az előző halászati operatív programban is minden forrás elkelt. Egyértelmű sikerként értékelte, hogy az utóbbi időszakban egyetlen fillért sem kellett visszafizetnünk Brüsszelnek. Ráadásul sikerült elérni, hogy – szemben más operatív programokkal – ebben a tervezési ciklusban egyedüliként nőtt az ágazat támogatottsága.
