A fajtatiszta ebek mellett a származási igazolással nem rendelkező keverékekből is lehet ezentúl vadászkutya – többek között erről is rendelkezik az új vadgazdálkodási törvényhez készült és a napokban megjelent végrehajtási jogszabály.

A 2015 novembere óta hatályos törvény alapján mára megkezdte működését az új tájegységi fővadászrendszer, az ország minden részén kiválasztották a szakembereket, és folyik a gazdálkodási tervek előkészítése is.

A most megjelent végrehajtási rendelet az egyes intézkedések pontos paramétereit rögzíti. Ezek szerint a vadgazdálkodóknak minden év február 15-ig kell elküldeniük az éves terveket a hatóságnak, amelyekben azt is leírják, hogy az adott évben milyen fajból hány darabot lőnek ki.

A hatóság engedélyével az előre meghatározott mennyiségétől tíz százalékkal térhetnek el a gazdák. Kivételt képeznek ugyanakkor a nagyvadak nőstényegyedei, illetve a vaddisznók. Esetükben nincs korláthoz kötve a levadászott állomány.

A nagyobb arányú gyérítés azért is indokolt, mivel az elmúlt időszakban túlszaporodtak egyes állatfajok. A vaddisznók gyakran lakott területen keresnek élelmet, ráadásul a mezőgazdasági termelésben is egyre nagyobb kárt okoznak az állatok.

Ágazati szakemberek szerint az új vadgazdálkodási törvény egyik legnagyobb előnye, hogy a területek kijelölésénél jobban érvényesült a tulajdoni jog, így a gazdák beleszólhatnak abba, hogy ki hasznosíthatja az adott területen élő állatokat.

Ezzel a szemlélettel a konfliktusok lehetősége is csökkent, ami a vadak okozta károk rendezését is pozitívan befolyásolhatja. A végrehajtási szabályok szerint a mezőgazdaságban okozott vadkárt őszi gabona esetében október 1. és július 31., kukoricánál április 15. és november 15. között jelenthetik be a termelők, míg a szőlőben és gyümölcsösben okozott veszteséget egész évben jelezhetik a hatóságnak a gazdák.

A kártérítés összegének meghatározásakor a csemegekukorica, az étkezési napraforgó és a szántóföldi zöldségnövények kiemelten értékes terménynek minősülnek, így ha a vadon élő állatok megdézsmálják az állományt, magasabb díjra számíthatnak a gazdák.

Az új törvény amellett, hogy legalább részben feloldja a mezőgazdálkodás és a vadgazdálkodás közötti konfliktusokat, az állatok arányát, számát is rendezi és a minőséget is javítja. A cél, hogy olyan vadállománnyal rendelkezzen az ország, amely a külföldi vadászokat idevonzza, a hazaiakat itthon tartja.

Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, a rendelet számos ponton szigorítja a trófeás vadakra vonatkozó szabályokat. Ha a bírálatok során kiderül, hogy a gazda pazarlóan bánt az állománnyal, hibapontokra és a hatóság figyelmeztetésére számíthat. Ha többszöri felszólítás után is előfordul, hogy olyan állatot vadásznak le a területén, amely még nem érett erre, a hatóság korlátozhatja az érintett fajra vonatkozó elejtési keretet.

A tárcavezető rendelete pontosan meghatározza a vadaskert, a -park és a -farm kialakításának feltételeit is. Előbbi esetében a vadászatra szolgáló rész vaddisznó és muflon esetében nem lehet kisebb kétszáz hektárnál, egyéb nagyvadnál a fenntartott területnek el kell érnie az ötszáz hektárt.

Fontos, hogy ebben a kertrészben is biztosítani kell a kitérési, menekülési lehetőséget. Minden gazdaságnak gondoskodnia kell hivatásos vadászok alkalmazásáról, a megfelelő jelöltek kiválasztásának feltételeit is részletezi a szabályozás.

A szállítás feltételei is változnak: ezt követően a vadászati hatóság okirata mellett az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítványra is szükségük lesz az érintetteknek.