A XXI. Pápai Agrárexpo keretében megrendezett II. Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának, értékelésének jelenlegi állását mutatta be Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, amelynek során kitért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével kidolgozott élelmiszeripari pályázatra is.
A pályázati menetrendet ismertetve elmondta, a Magyar Államkincstár értékelte első körben a beadott dokumentumokat, majd amelyeket megfelelőnek talált, azokat értékelésre továbbította az irányító hatóságként közreműködő Miniszterelnökség felé. Kis Miklós Zsolt hozzátette, a pályázati anyagok egy része már megérkezett a tárcához, és a szabályok alapján igyekeznek két hónapon belül dönteni is. Ennek megfelelően az élelmiszeripari pályázat első döntései június körül, a következő köré pedig augusztus körül várhatóak.
Az viszont már Keleti Marcellnak, a kamara élelmiszeripari igazgatójának előadásából derült ki, hogy viszonylag kevés közepes méretű élelmiszer-feldolgozó vállalkozásnak – amelyek megsegítését célozta a GINOP-os pályázati kiírás – tud kedvezni a gyors elbírálás, hiszen a várttal ellentétben visszafogottak voltak a potenciálisan szóba jöhető társaságok. Mint mondta, május 16-ig 55 kérelmet nyújtottak be, és a rendelkezésre álló százmilliárdos keretösszegből 42,5 milliárd az igényelt támogatás. Az igénylők közül is a legaktívabbak a hús- és baromfihús-feldolgozással foglalkozó cégek, amelyek – a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatásokkal együtt – mintegy 10,5 milliárd forintot szeretnének megkapni elképzeléseik kivitelezésére. (A második legforrásigényesebb területnek közel 9 milliárd forinttal a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, -tartósítás látszik.)
A visszafogottság feltűnt az irányító hatóságnak is, hiszen mint Keleti Marcell fogalmazott, az IH kérte a kamarát, vizsgálja felül a pályázati feltételeket annak érdekében, hogy még több kérelem érkezhessen be. Ezt, mint mondta, a NAK meg is tette, és erre vonatkozó javaslatcsomagját már el is juttatta az illetékeseknek. Az igazgató néhányat ki is emelt a kiküszöbölendő problémák közül.
Így például az egyik legnagyobb gond, hogy a budapesti és Pest megyei vállalkozások ki vannak zárva a pályázatból, holott a fejlesztésre szoruló élelmiszeripari középvállalkozások jelentős része ebben a régióban tevékenykedik. Úgy vélte, a kizárást érdemes lenne feloldani, és ezt javasolni is fogják az IH-nak. A visszajelzések szerint az is gondot okozott a társaságoknak, hogy nem egyértelmű a felhívás szövegezésében a kapcsolt vállalkozások szerepének figyelembe vétele, és amire a kamarai tag cégek nem mindig kaptak megnyugtató válaszokat.
Ezen kívül vannak olyan vállalkozások, amelyek indulni kívánnak a pályázaton, ám tervezett beruházásuk összetett és így nagyobb költségigényű is, ezért a kérelem összeállítására is több időt fordítanak. További cégeknél pedig szakmai döntés megvan ugyan a támogatás igénylésére, azonban a társaságok gazdasági vezetése nem látja megfelelőnek a támogatás igénybevételének hasznosságát, és ez részükről megfontoltabb, lassabb beadást eredményez. Mások pedig a gyengébb gazdasági teljesítményük miatt nem tudnak a pontozási követelményeknek megfelelni – azaz a minimum 50 pontot elérni –, vagy éppen a hitelfelvételhez szükséges kritériumoknak való megfelelés miatt még nem készültek el a pályázati dokumentumokkal.
A kamara valamennyi érzékelt gondra megoldást kínált, és bízik abban, hogy a javaslatcsomagjából minél többet megfogadnak a döntéshozók.
