Czerván György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség küldöttgyűlésén elmondta: bár az uniós agrárpolitika keretei megmaradnak, valószínű, hogy a támogatások csökkennek, mivel minden befizető arra törekedett, hogy kisebb legyen a közösbe általa befizetett összeg.

Hozzátette: hatással lesz még a közös agrárpolitikára az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból és a migráció hatásainak finanszírozása is, mivel annak költségeit nemcsak az egyes tagállamok, hanem a közös büdzsé is állja.

Az államtitkár előadásában kitért arra, hogy európai viszonylatban az ágazatban nem volt nagyobb változás. Továbbra is négy ország tenyészti a juhok és kecskék háromnegyed részét. Magyarországnak 1,1 százalék az ágazati részesedése, az itt tenyésztett juhokat és kecskéket jórészt exportálják, mivel a magyarországi juh- és kecskehús fogyasztás nagyon kicsi. A magyarországi bárányok mintegy 80 százalékát Olaszország vásárolja fel - fűzte hozzá Czerván György.

Az államtitkár kifejtette: sajnos, a fiatalok körében csökken a juh- és kecskehús fogyasztása, amit termékfejlesztésekkel és marketinggel kell ellensúlyozni, valamint új piacokat kell keresni. Új, illetve nagyobb piac lehet Görögország, az arab térség és a távol-keleti országok, főként Kína.

A támogatások alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a 2016-os 7,9 milliárd forint kerethez hasonló lesz a 2017-es, valamint a 2018-as is. Hozzátette, hogy 2011 óta a szektorba 55,5 milliárd forint kedvezményes hitelt helyeztek ki.

Czerván György a tenyésztés szervezési támogatásának alakulásáról elmondta, míg erre 2010-ben 750 millió forint volt, 2017-ben már 1,3 milliárd forint.

Megemlítette, előbb-utóbb megvalósulhat az is, hogy a szektor termékeinek az áfája 5 százalékra csökkenjen, mivel a magyar gazdaság teljesítménye ezt lehetővé fogja tenni.

Az ágazat helyzetét bemutató előadása után Czerván György mintatelep címeket adott át.