Czerván György a csütörtöki Cseresznye- és meggy tanácskozáson és fajtabemutatón hangsúlyozta: a meggy a második legfontosabb gyümölcskultúránk az alma mögött, de a cseresznye is igen közkedvelt a magyar fogyasztók körében.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének rendezvényén az előadók a hazai cseresznye és meggy ágazat helyzetét ismertették Czerván György előadásában kiemelte, hogy 2016-ban a kertészeti ágazatok kibocsátása 348,5 milliárd forint volt, ezen belül a friss gyümölcsök kibocsátása 89 milliárd forint. Ez 13,3%-a, illetve 3,4%-a a teljes mezőgazdasági kibocsátásnak. Az ágazat évről évre jobban teljesít.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a meggy termőterülete hazánkban mintegy 13 ezer hektár, éves termésmennyisége az elmúlt 10 évben az 50 és a 85 ezer tonna között ingadozott.Mint mondta:A 2017. évi termés valamivel az átlagos alatt lesz, 55-60 ezer tonna várható. Az áprilisi éjszakai fagyok, valamint a virágzást hátráltató hűvös, szeles időjárás az előzetesen várt rekordmennyiségű termésnél komoly károkat okoztak. Hozzátette: A későbbi érésű fajtáknál a fagyok miatt jóval gyengébb termésre számíthatnak a gazdák, ugyanakkor jó, illetve nagyon jó a termés az Érdi bőtermő esetében.

Megemlítette továbbá, hogy a cseresznye hazai termőterülete 3.000 hektár körül van és a fagykárok következtében az idén az átlagosnál gyengébb, mintegy 7-10 ezer tonna közötti termés várható.

Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2010-ben 37,8 kg-ot fogyasztott a magyar lakosság, míg 2015-re ez már 45,8 kg-ra tehető. A Földművelésügyi Minisztérium célja növelni, de minimum stabilizálni a termelést; a piacot és a jövedelmezőséget - hangsúlyozta Czerván György.

Az agrárállamtitkár ismertette: A 2017. évi ”az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról” szóló kihírdetés előtt álló törvényjavaslat a meggyágazat számára fontos újítást tartalmaz, ugyanis bevezeti a friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződés írásba foglalásának kötelezettségét.

A meggypiac stabilizálása érdekében, a termelőket és feldolgozókat is magába foglaló munkabizottság dolgozta ki azt a javaslatot, amely alapján a termék eladásakor annak feldolgozásáig a termelő és a feldolgozó, vagy forgalmazó között írásbeli szerződést kell kötni.

Kifejtette, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szállításokat megelőzően a feldolgozónak, vagy felvásárlónak írásbeli ajánlatot kell tennie, amely alapján létrejött szerződést kell írásba foglalni. A szerződés határozott, vagy határozatlan időre szólhat, az írásbeli ajánlathoz a feldolgozó, vagy felvásárló 6 hónapig kötve van. Ez a kötöttség csak a benne foglalt mennyiség kimerülésééig érvényes. Az ajánlattal érintett és a szerződéssel lefedett mennyiség szállítása csak a szerződés aláírását követően kezdődhet meg. Ennek betartását a mezőgazdasági szakigazgatási szerv fogja ellenőrizni.

Az államtitkár kiemelte, hogy a szabályozás célja nem a piaci folyamatok korlátozása, hanem a piac stabilizálása, a kiszámíthatóság, a számonkérhetőség és a felek piaci biztonságának növelése.

A szépségipar sztárja egy magyar meggyfajta

Az érdi Elvira Majorban rendezett Cseresznye- és meggytanácskozáson az is kiderült, hogy vannak még rejtett tartalékai a hazai termesztésnek. Az étkezési célra szánt gyümölcsök mellett igazi áttörést az ipari célú felhasználás hozhat az exportban. 

A konferencia egyik érdekessége az egyik érdi nemesítésű magyar meggyfajta, a PIPACS 1 volt, amelyik rendkívül magas antioxidás- és melatonin tartalmával - különleges vitamin-összetételével kimagaslik a kozmetikai ipar alapanyagai közül. A meggyfajta a közeljövő élelmiszer- és szépségiparának sztárja lehet. A különleges, bőtermő, világos piros húsú meggyfajta ízes, savanyú. A szakemberek jelenleg is fejlesztik azokat a termékeket, amelyekben leginkább hasznosítani tudják a magyar nemesítésű meggy legelőnyösebb tulajdonságait.